Az eperfélék gazdagok C- és B-vitaminban, bővelkednek káliumban, vasban, és igen jó étkezési rostforrások, 100 grammjuk mindössze 30 kilokalóriát tartalmaz. A piacon, boltokban, ha lehet, a helyben, a környéken, de mindenképpen a hazai földeken termesztett változatot vásároljuk. S mindig győződjünk meg a kosár vagy a láda alján levő szemek épségéről is. Ezek a gyümölcsök a vásárlást követő napig igazán frissek, amennyiben mégis kénytelenek vagyunk tovább tárolni, a hűtőben, fólia alatt még elállnak pár napig. A fólia amúgy inkább a többi ételt védi az intenzív eperillattól.
Ha télre szeretnénk némi friss nyári ízt konzerválni, nem árt, ha tudjuk, a fagyasztott eper soha nem éri el a friss gyümölcs ízvilágát, a kezelés során összetöpped, így különféle szószokba, fagylaltokba, turmixitalokba érdemes csak felhasználni. De télen is lehet friss dzsemet varázsolni belőle, fantáziánk szerint más gyümölcsökkel, fűszerekkel kombinálva. Eperdzsemkészítésnél a legkíméletesebb, ha nyersen lecukrozzuk a lecsumázott rakományt. Hagyjuk jó néhány órát, akár egész napot is pihenni. Ez alatt bőséges levet ereszt. Így főzzük, rotyogtassuk fel, míg be nem kezd sűrűsödni. Esetleg kevés zselírozó cukor hozzáadásával, dzsemfixszel meggyorsíthatjuk a kellő állag elérését. Még melegen töltsük jól záródó üvegekbe. Fordítsuk fejre őket, hagyjuk így pár percig. Ettől átgőzölődik, s jól raktározható tartósítószer nélkül is.
Frissen fogyasztva az igazán érett eprek mellé nem kell cukrot felszolgálni, elég némi tejszínhabbal kínálni, és máris megvan a friss desszert. Kísérletező kedvűek egészen kevés őrölt feketeborssal vagy pár csepp balzsamecettel megbolondíthatják a gyümölcsöt. Ez, ha hiszik, ha nem, még inkább kiemeli fenséges ízét. Így igen jól illik a zöldsalátákhoz és a spárgához. A vörösbor, a pezsgő és a narancslé is pikáns ízeket varázsol elő a gyümölcsből. Deszszertként klasszikusan sokféle tortában, süteményben fordul elő az eper, de a legfinomabb talán egyszerű csokoládéba mártva.
Eperlé. Tegyük egy nagy fazékba a megmosott gyümölcsöt, öntsük fel annyi vízzel, hogy épp ellepje, adjunk hozzá kevéske cukrot vagy mézet, és hevítsük egészen forráspontig. Hűtsük ki, turmixoljuk össze, majd szűrjük át (a legjobb a sűrű szövésű függönyanyagból leszabott ,,szűrő"), és töltsük palackokba. Behűtve nagyon sokáig eláll.
Eperlikőr. Nagyobb befőttesüveget alaposan megpakolunk jól megmosott és lecsöpögtetett eperrel. Kristálycukrot (1 kiló gyümölcshöz 20 dekát) teszünk rá, és felöntjük az egészet vodkával. Kétnaponta megkeverjük, majd minimum két hét (ha hosszabb időre feledkezünk bele, az sem baj) elteltével leszűrjük.
A leggyorsabb dzsem. 1,2 kiló gyümölcs felét apróra vágjuk, a másik felét turmixoljuk. Az egészet összekeverjük fél kiló cukorral, egy tasak zselírozóval, felforraljuk, s három percig lobogni-rotyogni hagyjuk. Utána rögtön az alaposan kimosott és megszárított üvegekbe tölthetjük. Az üvegeket rakjuk mindig színültig, egy darabka folpackkal fedjük le, majd csavaros tetővel zárjuk. Fejre állítjuk pár percre, majd míg ki nem hűlnek az üvegek, többször átforgatjuk őket.
Az eperdzsemet is lehet bolondítani más ízekkel. Például reszelt citromhéjjal és a citrom levével kicsit savanyítani. Vagy ha különleges finomságot akarunk kapni, akkor reszelt gyömbérrel, friss tárkonnyal vagy akár citromfűvel, mentával is befőzhetjük. Ha pedig félreteszünk valamely házi gyártmányunkból, már a karácsonyi ajándékról is gondoskodtunk júniusban. Az eperszörpöt, likőrt, dzsemet csak szépen felöltöztetjük ünnepi díszbe, és névre szólóan címkézzük. Mindenki örülni fog a nyáridézőknek. (hvg.hu—f. e.)
