Tusványoson az egész Kárpát-medence képviseltette magát: a magyarországi és erdélyi szervezők mellett székelyföldi önkormányzati vezetők, egyházi méltóságok, Délvidék, Kárpátalja, Felvidék, Muravidék és Baranya küldöttei, a magyar kormány számos tagja, az MPP és az EMNP elnöke és egy népes lengyelországi delegáció is fontosnak tartotta a megjelenést. A szabadegyetem egyik alapítója, Németh Zsolt félig tréfásan úgy fogalmazott, hogy a rendezvény Kárpát-medencei papok és politikusok csúcstalálkozójává vált, ahol a papok politizálnak, a politikusok pedig papolnak.
A medvéket és a kisebbségeket védeni
Tőkés László, az EMNT elnöke a kősziklára épült ház bibliai példázatával kezdte beszédét. Szerinte Tusványos is egy biztos pont abban a világban, ahol a vérzivataros XX. század után újabb végzetes fenyegetéseknek nézünk elébe: többek között a globalizációval, a menekültáradattal, a folytatódó kisebbségellenes politikával is fel kell venni a harcot. Tőkés úgy látja: hiba volt kihagyni a kereszténységet az európai alkotmányból. „A mai magyar politikai élet sokszor kész kabaré a pehelysúlyú ellenzék miatt, a román pártok harcai pedig inkább tragikomikusak – Tusványos azonban hű maradt önmagához. Eleinte a történelmi román–magyar megbékélés lehetőségeit kerestük Bálványoson, de román partnereinket lassan elveszítettük, noha komolyan gondoltuk az európaiságot; aztán a magyar–magyar párbeszéd helye lett a szabadegyetem, s bár erre sem mindenki volt hajlandó, az alapítók jóvoltából az a hely maradt, ahol a nemzeti érdekről tanácskoztak.” Tőkés elismerését fejezte ki a szervezőknek, örömét Klaus Iohannis román államfő székelyföldi fogadtatása miatt, és bírálta az RMDSZ-t, amely zilahi kong­resszusán fontos kérdések, például a Wesselényi-kollégium visszaszolgáltatása fölött is elsiklott. Biztosította Orbán Viktort, hogy küzdelmeiben számíthat a már száz éve létveszélyben élő erdélyi magyarságra, és kijelentette: az elszaporodott medvék mellett a fogyatkozó magyar kisebbséget is megilleti a fokozott védelem. Beszédét a Hajrá, Erdély! Hajrá, Székelyföld! buzdítással zárta.
A jó oldalon
„A kilencvenes évek elején, amikor elkezdtük a közös gondolkozást, sokan a nyugati világhoz való teljes hasonulást tartották jónak, és úgy vélték, hogy egyszerűen át kell venni a mintát. Voltak azonban, akik úgy gondolták, hogy Kelet-Közép-Európának is lehet érdemi mondanivalója az évtizedek óta békében, szabadságban, jólétben élő Nyugat számára” – így kezdte Orbán Viktor, aki az elmúlt esztendő legfontosabb eseményének a V4, a visegrádi államok szövetségének megerősödését tartja. Volt ugyan amerikai és francia elnökválasztás, de az, hogy Varsó, Pozsony, Prága és Budapest egy hangon beszél, büszkeségre ad okot. Donald Trump is Varsóban mondta el első külföldi beszédét, és már az is jelzi a változást, amit mondott: hogy a harc nemcsak pénzügyi, hanem akaratbeli elkötelezettség is, a harc az elménkben, a lelkünkben kezdődik. Harcoljunk a családért, szabadságért, országért és Istenért – idézte Orbán, hangsúlyozva, hogy két éve ez még sehol nem hangozhatott volna el. „Ez jelzi a globális elit és a nemzeti vezetők közötti harcot, amelyet Magyarország már 2010-ben megkezdett. Kicsit előreszaladtunk, és ezért a politikában nem jár elismerés, de később megjön – Magyarország is egyre több elismerésben részesül, és a jó oldalon, a hazafiak oldalán áll. Úgy döntöttünk, hogy vissza akarjuk kapni az országunkat, önbecsülésünket és a jövőnket” – jelentette ki, és felsorolta, hogy mi jellemzi az erős országot.
Az erős ország
„Az erős nemzet és az erős ország nem más pénzén él: hazaküldtük a Nemzetközi Valutaalapot, nem függünk már attól a lélegeztetőgéptől, amelyre a 2010 előtti szocialista vezetők kapcsolták Magyarországot. Az állami költségvetést is rendbe tettük, a gazdasági növekedés pedig közel kétszerese az európai uniós átlagnak. Munkát adtunk azoknak, akik dolgozni akarnak: míg 2010-ben tízmillióból 3,6 millió személy dolgozott és 1,8 fizetett adót, ma 4,4 millió dolgozik és adózik. A stratégiai ágazatokat, az oktalanul privatizált energiapiacot, a bankszektort és a médiát visszavásárolta a magyar állam, ma nemzeti többségi tulajdonban vannak. Egy erős ország képes biológiailag fenntartani magát, sajnos, Magyarország még nem ilyen, és ezen kormányzati eszközökkel korlátozottan lehet segíteni, mert a nők döntik el, hogy hány gyermek születik, de a kormány családbarát politikával próbálja őket segíteni. Ehhez a pénzt a multiktól (a bankoktól, a biztosítóktól, az energiapiacról és a tömegkommunikációtól) veszi el különböző különadók formájában, amelyeket vissza­forgat családi adókedvezményekre, gyer­mekétkeztetésre és nyaraltatásra, ingyentankönyvekre és otthonteremtési támogatásra. Ennek eredménye, hogy átlag 1,2-ről 1,4-re nőtt a családonként megszülető gyermekek aránya, de ez »még nullában sincs«, amíg el nem érjük a 2,1 gyermeket, demográfiai értelemben veszélyeztetettek vagyunk. Erős ország nincs kulturális identitás nélkül, és kulturális identitás nincs stabil etnikai össze­tétel nélkül: egy ország etnikai összetételének megváltoztatása a kulturális identitás megváltoztatását jelenti, és ezt egy erős ország nem engedheti meg magának. Egy erős országnak tudományos fejlődésre, innovációra van szüksége, e téren is van előrelépés, közösségi téren pedig azt kell elérnünk, hogy ha a világ bármely pontján rálépnek egy magyar ember sarkára azért, mert magyar, akkor Budapesten kigyúljon egy piros lámpa. Magyarország erejét az is mutatja, hogy stabil szövetségek tagja: az EU-nak és a NATO-nak, s bár a hadsereg fejlesztése az utóbbi időben lemaradt, nem marad el. A vizes világbajnokság is az erő jele: ilyen rangú rendezvények házigazdájának lenni nem kis dolog. A jövőben mindezeket a folyamatokat erősíteni kell, elsősorban demográfiai vonatkozásban, de radikálisan növelni kell a Kárpát-medence gazdasági erejét is, és modern technológiát kell meghonosítani.”
Európa jövője és a magyarságé
„A következő évtizedek kérdése az, hogy Európa az európaiaké marad-e. Konkrét, megbízható adatok a bennszülött és a muszlim közösségről nincsenek, tilos is ilyeneket gyűjteni, pedig akkor tudjuk megmondani, hogy milyen világ lesz földrészünkön 2050-ben, ha a 15 év alattiak, a 15 és 40 év közötti generációk össze­tételét ismerjük. A magyar kormány nemzetközi kutatásai szerint az európai polgárok nagy többsége súlyos problémának látja a bevándorlást és annak következményeit, és bár azt szokás mondani, hogy a sikeres integráció megoldja a gondokat, ilyent nem ismerünk. A munkaerőhiányra a migráció nem megoldás, csak növeli a bajt. A bevándorlók kultúrája élesen szemben áll az európai kultúrával (a nők egyenlősége, illetve alárendeltsége csak az egyik példa erre), és a muszlimok erősebben ragaszkodnak a magukéhoz, mint mi, miért akarnák az általuk gyengébbnek tekintett mintát átvenni? Az európai kultúrának nem célja, csak eszköze a szolidaritás, és nem lehetünk szolidárisak azokkal, akik meg akarják változtatni az európai kultúrát, mert az önfeladás lenne. Magyarországot bírálják egyes bukásra álló német politikusok, de megvédte saját magát és Európát az illegális bevándorlóktól, és erre fordított kiadásaiból csak egy mogyorónyit kapott vissza; és nem lehet szolidaritásról beszélni, amíg egy németországi munkás ötször annyit kap ugyanazért a munkáért, mint egy magyarországi német gyár dolgozója... Az emberek véleményével szemben Brüsszelben kialakult egy szövetség, amelyben a Soros-birodalom érdekei jobban érvényesülnek, mint Washingtonban. Most Lengyelország ellen folyik »inkvizíció«, de Magyarország saját nemzeti érdekei miatt is szolidáris Lengyelországgal” – szögezte le.
„Létezik egy Soros-terv, amelyet maga írt le: évi egymillió migráns muszlim behozatala az EU-ba, mindegyiknek 4,5 millió forint értékű eurót kell adni érkezésekor, a beérkezőket kötelezően szét kell osztani, és fel kell állítani egy európai migránsügyi ügynökséget, amely a nemzetállamoktól elveszi a döntések jogát. Európának azonban vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben, az Európai Bizottságot vissza kell terelni eredeti feladatához, ki kell hátráltatni a politikából. Európa reformját a migránsáradat megállításával kell kezdeni, azzal, hogy minden nemzet újra megvédi határait. Ezután ki kell szállítani a törvénytelen bevándorlókat, majd, ha a britek is kivonulnak, hozzá kell kezdeni egy európai katonai erő felépítéséhez, vissza kell állítani Európa gazdasági versenyképességét, integrálni kell a Balkánt – főként Szerbiát – az EU-ba, hogy béke legyen, történelmi szerződéseket kell kötni Törökországgal és Oroszországgal. Ma Európában a kereszténydemokrata pártok elkereszténytelenedtek, a szociáldemokrata pártok is talajt vesztettek, csak a kultúra fölötti befolyás megőrzésére össz­pontosítanak. Most készítik elő Európát arra, hogy átadja területét egy új, kevert és muszlimizált világnak. Folyamatos és lopakodó hatáskörelvonás folyik a nemzetállamoktól a brüsszeli bürokraták irányába, ezért is van európai tétje a jövő évi magyarországi választásoknak. Magyarország V4-es segítséggel megállította a migránsinváziót, és amíg én vagyok a miniszterelnök, a kerítés marad, de a magyar ellenzéki pártok nyíltan hirdetik, hogy készen állnak a lebontására, gyakorlatilag Európa átadására. A mi álláspontunk szerint az elcsalt hatásköröket vissza kell szerezni, de van, aki Brüsszel megerősítésében és Közép-Európa, a V4 gyengítésében érdekelt. Magyar szempontból a választások tétje az, hogy – ha a polgári-kereszténydemokrata erők veszítenek – minden elveszhet, amiért az elmúlt években megdolgoztunk, nem építés lesz, hanem rombolás. Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy újra erős, virágzó és tekintélyes európai ország legyen, hogy a nemzet is visszanyerje önbizalmát és életerejét, mint most. Ezt a történelmi esélyt évtizedekre elveszíthetik a magyarok, ha megint idegen, globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz Magyarországnak, amely a határon túli magyarokra sem figyel. Ezért is fontos, hogy a külhoni magyarok ne csak szurkoljanak, hanem lépjenek pályára és szavazzanak a jövőben. Igazi ellenfeleink nem a magyar ellenzéki pártok, a külső erőkkel szemben kell állni a sarat, a Soros-birodalommal és a brüsszeli bürokratákkal... Eddig abban hittünk, hogy Európa a mi jövőnk, most úgy érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.”
Kérdések: autonómia és bicikliút
Orbán Viktor beszéde közben több kérdést is megfogalmaztak a hallgatóságból, ezeket Németh Zsolt olvasta fel: Erdély jövője és az autonómia lehetősége, a magyar kormány RMDSZ-szel való viszonya, a három magyar erdélyi párt összefogása, a dél-erdélyi szórvány, az erdélyi pedagógusok, a művészek sorsa, a külhoni magyar anyák támogatása, a brexit, a lengyelek elleni inkvizíció, a migráció, a Balaton–Székelyföld bicikliút, a bevándorlási kvótarendszer, a reformáció 500. évfordulója, Putyin vagy Trump, a magyar választási rendszer javítása iránt érdeklődtek, és néhány jókívánságot is megfogalmaztak.
A válaszok inkább összefoglaló jellegűek voltak: Tőkés László elmondta, hogy véleménye szerint nagyon rosszul áll a szénánk Erdélyben, 27 év után sem lehet semmilyen autonómiáról beszélni, holott más felemelkedési lehetőség a közösségi önrendelkezésnél nem mutatkozik; jó lenne, ha ezt az RMDSZ is komolyabban venné. A reformáció egyik jelentőségét abban látja, hogy a kálvinista egyház nemzeti egyház tudott lenni, és azt is tisztázni kívánta, hogy ő erdélyi marad, itt él, csak azért lett a magyarországi kereszténydemokrata párt EP-képviselője, mert így az RMDSZ két emberével hárman tudják nemzetünket szolgálni.
Orbán Viktor az autonómiáról röviden nyilatkozott: „Támogatom. Pont. Jobb híján. Pont.” A romániai magyar belpolitikára vonatkozó kérdéseket elhárította, mert „önök jobban tudják”, de azt elmondta: a magyar kormány tiszteletben tartja, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége az RMDSZ-re szavazott. A brexitet illetően sem a kemény, sem a lágy megoldásnak nem híve, fair, azaz sportszerű, tisztességes eljárást kíván, mert „Nagy-Britannia a barátunk”, és saját maga sorsáról joga van dönteni. A magyarországi szociális és gazdasági intézkedéseket kiterjesztenék a határokon túlra is, a kérdés a mikor, mert ezt csak úgy szabad, hogy ellenérzést ne keltsen. A jég megtört, de lépésről lépésre haladnak, még Magyarországon is van javítanivaló. „Lengyelországgal szolidárisak vagyunk, a Putyin vagy Trump melletti elköteleződés rossz kérdés: nem eredményes egy oldalhoz csatlakozni, olyan viszonyok kialakítására kell törekedni, hogy Magyarország sikeres legyen. Most ez Oroszország, Amerika, Kína és Izrael érdeke is, sőt, Törökországé is, csak egy mozaikkocka nincs a helyén: Brüsszel, de azon is dolgoznak. Magyarország szívesen látja a kultúráját tisztelő idegeneket, segít is a bevándorlók országainak, muszlim diákokat is szép számban fogad. A reformáció egyik tanulsága, hogy az eklézsiát mindig meg kell reformálni, és ez jó érv ahhoz, hogy a lehetetlen szót töröljük a szótárunkból” – mondta Magyarország miniszterelnöke, és búcsúzóul megköszönte a jókívánságokat.
„Fontos látni, hogy biztos pont vagyunk egymás számára, politikai nagycsalád lettünk, és olyan jövőt akarunk, amely továbbra is összeköt minket” – mondta ki a végszót Németh Zsolt, és egyúttal bejelentette: 2018-ban július 24–29. között lesz Tusványos.