Pontoson ma egy hete az FK Székelyudvarhely hivatalos oldalán jelentette be, hogy a Sepsi Futsal (korábban Sepsi FC néven írtunk a csapatról, ám az utóbbi években már egyre többször és több helyen szerepelt ezen a néven a megyeszékhelyi együttes) két meghatározó játékosát, Máté Józsefet és Kanyó Szilárdot igazolnák le, így sokunkban felmerült a kérdés, mi lesz a sepsiszentgyörgyi zöld-fehérekkel. Rövid egyeztetés után találkoztunk Bende Lajossal, a megyeszékhelyi klub elnökével és Farkas Attila edzővel, akiket arról faggattunk, milyen hírek járnak az alakulat háza táján, lesz-e csapatunk a soron következő bajnoki idényben, de rákérdeztünk arra is, miként értékelik az együttes legutóbbi bajnoki teljesítményét. A megyeszékhelyi futsal most is zajló történetét 2007 óta írjuk, jegyezzük, így nem hagyhattuk figyelmen kívül e kerek évfordulót sem.
Felvezetőként csak annyit árulunk el, hogy kevesebb pénzből, de ősztől továbbra is lesz Sepsiszentgyörgynek élvonalbeli teremlabdarúgó-csapata, amely várhatóan helyi fiatal játékosokra épül majd. A két sportember tudatában van annak, hogy nehéz idény előtt állnak, de bíznak az együttes jó szereplésében és abban, hogy az U19-es bajnokságban négyes döntőt játszik majd a Sepsi Futsal.
– Vágjunk egyből bele a legjavába. A tavalyi csapat két meghatározó játékosa, Máté József és Kanyó Szilárd az FK Székelyudvarhely együttesével edzett az elmúlt napokban… Elengedte a Sepsi Futsal őket? Mi a csapat hivatalos álláspontja ezzel kapcsolatosan?
– Úgy néz ki, ott fognak játszani – vette át a szót Bende Lajos, a sepsiszentgyörgyi klub elnöke. – Jelenleg próbajátékon vannak, s nagy esély van arra, hogy a következő szezontól már ott fognak futsalozni.
– Tapasztalt helyi játékosok nélkül lesz az ősztől teremlabdarúgó-csapata Sepsiszentgyörgynek?
– Lesz csapatunk, de csak helyi játékosokkal – jelentette ki határozottan Bende. – Az elképzelésünk az, hogy a közeljövőben fiatal szentgyörgyi játékosokra alapozunk. Ugyanazok a fiatal labdarúgók játszanak majd az I. ligában és az U19-es bajnokságban is. Megpróbáljuk ugyanazt elérni, mint a Kolozsvári Clujana, amely majdnem ugyanazzal a csapattal focizott az élvonalban és az utánpótlás-bajnokságban (megjegyzés: a kincses városbeliek csikócsapata nyerte meg az U19-es pontvadászatot). Négyes döntőt játszanánk U19-ben!
– A szentgyörgyi futsal szempontjából ez visszalépést jelent…
– Igen, így van – folytatta a klubelnök. – Az a legnagyobb problémánk, hogy kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk, mint eddig valaha. Sajnos, a törvényben történtek olyan változások, amelyekre mi nem számítottunk, és ezért törvényes keretek között nem tudunk több pénzt adni a játékosoknak.
– A Háromszék is megírta, hogy pályáztunk és kaptunk 350 ezer lejt. Ez elég szép összeg – vette át a szót Farkas Attila, a Sepsi Futsal edzője. – Ebből a pénzből egy jó csapatot tudtunk volna verbuválni, s már több játékossal fel is vettük a kapcsolatot, és bizakodtunk. Sajnos később kiderült, hogy ezt a pénzt nem tudjuk majd úgy elszámolni, ahogy a helyi tanács kéri.
– Így nem tudjuk a teljes összeget lehívni, amit jóváhagytak nekünk, és csakis annyit tudunk majd elvenni, amennyit törvényesen el tudunk számolni – kapcsolódott be újra a beszélgetésbe Bende Lajos. – Kevesebb pénzből csak egy gyengébb csapatot tudunk összerakni, így el kell engednünk azokat a játékosokat, akik el akarnak menni.
– Más támogatókat nem próbáltak keresni?
– Eddig is kevés támogatónk volt. Barátaink barátai és az ismerősök segítettek rajtunk; sajnos mi mindig a megyei és a városi tanács támogatásaiból tartottuk fenn magunkat, s ahogy korábban is mondtam, csak néhány szponzorunk volt – állította Farkas.
– Ilyen körülmények között milyen célkitűzéssel lehet nekivágni az új szezonnak?
– Nagyon nehéz lesz az élvonal legjobb nyolc együttese között végezni – ragadta magához a beszélgetés fonalát rövid szünet után Bende. – Tavaly is erős volt a bajnokság, várhatóan idén is az lesz, és jelen körülmények között roppant kemény feladat lesz bejutni a rájátszásba. A fő hangsúlyt a fiatalok fejlődésére és az U19-es bajnokságra fektetnénk.
– Mikor kezdődik a felkészülés a 2017–2018-as idényre?
– Az előző bajnokság vége óta dolgozunk, így igazából nem volt megállás nálunk. Folyamatosan voltak edzéseink, a munka komolyabb része pedig hamarosan elkezdődik – mondta Bende Lajos.
– Mit lehet tudni a soron következő futsalszezonról?
– Az élvonal augusztus végén vagy szeptember elején indulna – mondotta Farkas Attila. – A szövetség elképzelése szerint augusztus 24-én rendeznék meg a futsal Szuperkupát, majd ezt követően indulna be a teremlabdarúgó-nagyüzem. Az U19-es bajnokság októberben rajtolna. A két küzdelemsorozat lebonyolítási rendszeréről még nem tudunk semmit. Annyi biztos, hogy július 31-én jár le a benevezési határidő, augusztus 3-án lesz a szövetségnél a soros közgyűlés, amikor is megtudjuk, kik neveztek, hány csapat lesz, és mik az elképzelések a bajnokságokkal kapcsolatosan. Nem csak nálunk vannak gondok a pénzzel, így még sok a kérdőjel.
– A 2016–2017-es idény befejezése után nem volt alkalmunk kivesézni a Sepsi Futsal teljesítményét, így megtehetjük most. Összességében milyen volt az előző bajnoki év?
– A költségvetésünkkel kezdeném, amely sokkal kisebb volt, mint amire vártunk, így nem tudtunk erősíteni. Ezért Ţicalo és Mihály mellett nagy többségében helyi labdarúgók alkották a csapatunkat, a célunk pedig az volt, hogy az alapszakasz végén ott legyünk a legjobb nyolc között. Ezt el is értük, igaz, csak nagyon nehezen – jelentette ki a zöld-fehérek trénere.
– A sepsiszentgyörgyi teremlabdarúgás a 2007–2008-as szezonban kezdte bontogatni a szárnyait. Azóta a csapat megnyerte a II. ligát, feljutott az élvonalba, és a zöld-fehérek már több szezont is lehúztak. Hogyan emlékeznek az elmúlt tíz évre?
– Méltóan szerettük volna megünnepelni ezt a kerek születésnapot, ám a mostani helyzetünkben letettünk a dologról – ecsetelte Bende.
– A kezdés nagyon szép volt – vette át a szót Farkas Attila. – Egy baráti társaság hívta életre a csapatot, a sepsiszentgyörgyi minifoci-bajnokságban szereplő játékosokból állt össze a keretünk, az elején minden költséget magunk fedeztünk. Miután feljutottunk az egykori A-osztályba, jött a segítség a két tanácstól, hoztunk edzőt Magyarországról, a hazai futsal meghatározó játékosai is megfordultak nálunk. Szép és eseménydús esztendők vannak mögöttünk, s kár, hogy erre az évfordulóra nem tudtunk egy ütőképes csapatot összerakni. Voltunk kihallgatáson a polgármesternél, s elmondtuk, hogy a sportpályázaton számunkra megítélt pénz az 5–6. helyre lett volna elég, de megpróbáltuk volna becsülettel képviselni a várost. Úgy érzem, Szentgyörgyön szerették, szeretik a futsalt, s nagyon fáj, hogy ide jutottunk.
– Mi az utóbbi tíz esztendő legkedvesebb emléke, amely a futsalcsapathoz köthető?
– Roppant nagy élmény volt számomra, hogy játékosként pályára léptem a magyar válogatott ellen – kezdte emlékeinek felgöngyölítését Farkas Attila. – Továbbá játszhattam a román válogatott ellen, edzőként pedig az az érzés, az a csapatszellem, amely a 2013–2014-es szezonban volt, mindig emlékezetes marad. Az idény végén, amikor elérkezett a búcsú pillanata, férfilétünkre elsírtuk magunkat. Akkor a csapat tagja volt Gusti (megjegyzés: Gustavo Redondo Herguedas), Mario, Adrián Morales… Miután lejárt a szezon, hívtak a brassói játékosok, hogy hiányzik nekik az edzés, a csapat, s amikor ilyeneket hall az ember, elérzékenyül. Úgy éreztem, akkor egy család voltunk.
– A legrosszabb, a legnehezebb pillanatok?
– Nekem az fájt a legjobban, hogy soha nem tudtuk megtartani a csapat magját, és arra építeni – meséli Bende Lajos. – Annak ellenére, hogy Szentgyörgynek volt bajnokesélyes csapata, minden végigharcolt idény után a nulláról kellett újjáépíteni a csapatot. Leigazolásaink sem mindig váltak be, így bőven volt csalódás, tévedés. Az odavágók alatt mindig gyengében szerepeltünk, a visszavágókra már jobbak voltunk, hiszen összerázódott a csapat, és jól fociztunk. Volt olyan szezon, amikor a visszavágókban csak egy meccset veszítettünk el, ami számottevő.
– Minden vereség egy vacak emlék. Aztán, hogy nem tudtuk soha megtartani a csapat magját, számunkra roppant rossz dolog volt. A 2015–2016-os idény elején a horvát játékosok a buszon ismerkedtek meg a csapat többi tagjával – idézi fel a csapatnál eddig eltöltött időszak egypár kellemetlen pillanatát Farkas Attila. – Többször hangsúlyoztuk, hogy a csapat magját meg kellene tartani, de sajnos soha nem jött össze. Jó példa erre a Sepsi-SIC, ahol, miután megtartották az együttes kiemelkedő játékosait, jöttek az eredmények: nyertek bajnokságot és Román Kupát is. A hazai futsalban a Galaci United erre a pozitív példa: amióta megalakult, azóta együtt van a csapat, és csak egypár játékosuk cserélődött ki, s az előző szezonban bajnoki döntőt játszottak.
– Tíz év alatt három finálét játszott a Sepsi Futsal: két bajnokit és egy Román Kupa-döntőt. Megnyerhettük volna bármelyiket?
– A döntők előtt még abban bíztunk, hogy mindegyiket meg tudjuk nyerni, de utána beláttuk, egyiken sem tudtunk volna győzni – jelentette ki Farkas Attila. – Mindegyik meccset a Marosvásárhelyi City’US ellen veszítettük el. Akkoriban a marosi együttes uralta a román teremlabdarúgást, ők voltak a legjobbak, és mindenkit lehagytak egypár körrel. Az idő tájt nem volt annyi jó csapat, mint most.
– Végezetül: akkor ősztől újra láthatunk futsalmérkőzéseket?
– Határozottan igen. Lesz csapat, amelyet helyi fiatalok alkotnak. A fiúk az élvonalban szerzett tapasztalatot az U19-es bajnokságban kamatoztatják majd, ahol döntőt szeretnénk játszani – mondja Farkas.
A magunk részéről mi is bízunk abban, hogy továbbra is szurkolhatunk a zöld-fehér mezes fiúknak, akik újságunk hasábjain keresztül köszönik hagyományos támogatóiknak az elmúlt évek alatt nyújtott segítséget, és remélik, hogy a folytatásban is kitartanak mellettük.
