Miután Brüsszel többször is megfenyegette Lengyelországot az igazságszolgáltatási rendszer átalakításával kapcsolatos tervek miatt, az országban pedig tüntetések zajlottak, Andrzej Duda lengyel államelnök meglepetésszerűen hátat fordított saját alakulatának, a kormányzó Jog és Igazságosság pártjának, és bejelentette: vétót emel az igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül két – az országos igazságszolgáltatási tanácsot és a legfelsőbb bíróságot érintő – jogszabály ellen.
Lengyelországban nélkülözhetetlen a bírósági reform, a törvényszékek rosszul működnek, az államfői vétó lelassította a változásokat – hangsúlyozta hétfő esti, Andrzej Duda aznap bejelentett kettős vétójára reagáló, a lengyel közmédiában sugárzott beszédében Beata Szydlo lengyel kormányfő. Felidézte: az igazságügy megreformálása a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) választási programjának része volt. Az általános elvárások ellenére a bíróságokat az 1989-es rendszerváltás óta egyik kormány sem reformálta meg. „Nem mondunk le az állam megjavításáról” – szögezte le. Pártja kész tárgyalni a reform részleteiről, ez azonban nem eredményezheti a változások holtpontra jutását. „Az államfő döntése érthetetlen lehetett azok számára, akik jó változásra várnak, de annál inkább egységre kell törekednünk” – mondta, hozzáfűzve: nem szabad engedni a tüntetések és a külföld nyomásának. „Jogállamot akarunk, és nem a jogászok államát” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a PiS párbeszédet és együttműködést akar, és nem mond le három követelményről, melyek nélkül nem sikerül az igazságügy mélyreható reformja. Első követelményként említette, hogy az igazságügyből távozzanak azok, akik felelősök az eddigi botrányos gyakorlatért, részt vettek benne, vagy beleegyezésüket adták ahhoz. Második követelményként olyan változások végrehajtásának szükségességét hangsúlyozta, melyek nyomán a bírák felelősök lesznek a jog megszegéséért, mert ma gyakorlatilag nem vonhatók felelősségre. Harmadik követelményként „a hatalmi ágak valódi szétválasztását” emelte ki, azt hangoztatva, hogy „az embereknek valódi hatalmat kell gyakorolniuk a bíróságok működése felett”.
A kormányfő beszédét követően a közmédia Andrzej Duda beszédét is sugározta. Az államfő megerősítette, hogy ő is fontosnak tartja az igazságügy megreformálását. Ugyanakkor a bejelentett vétót azzal magyarázta: nem írhatta alá a két törvényt, mert ezek szerinte az alkotmányosság érdekében változásokra szorulnak. Reményének adott hangot, hogy lehetőleg rövid időn belül az általa javított törvénytervezeteket a parlament jóváhagyja. Duda saját tervezeteit két hónapon belül terjesztené elő a szejmben. Az utóbbi napokban országszerte megtartott, a bírósági reformot ellenző tüntetésekre utalva nyugalomra és megfontoltságra szólította fel a parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság (PiS) párt és a ellenzéki pártok politikusait egyaránt.
Az első lengyel sajtókommentárok meglepőnek nevezték az államfő lépését. Jacek Karnowski, a WSieci konzervatív hetilap főszerkesztője úgy értékelte: az elnöki vétó lehetetlenné teszi a lengyel igazságügy mélyreható átalakítását. Politikailag a döntés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjeként megválasztott államfő függetlenné válását jelenti – értékelte.
