Újabb szakaszba léptette tegnap az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében. Az akkor megküldött hivatalos felszólító levelekre érkezett válaszok azonban nem találtattak kielégítőnek, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy az érintett országok megkezdenék az áthelyezéseket – tájékoztatott a bizottság. Mint írták, a kapott válaszlevelekben szereplő érvek – például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lévő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése – egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását.
Az Európai Bizottság leszögezte: Magyarország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeket. A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem, és nem is tett erre vállalást. Csehország pedig tavaly augusztus óta nem helyezett át senkit, és több mint egy éve nem is tett erre felajánlást.
Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az uniós bíróságon a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.
Brüsszel minden eszközzel és rohamléptékben Magyarországra akarja erőltetni a kvótát – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A kormány nem a migránsok betelepítésében és elosztásában, hanem a határok védelmében látja a megoldást, és ezért mindent megtesz a magyar és az uniós határok védelméért. Magyarország saját pénzéből 260 milliárd forintot költött a határvédelemre, Brüsszel ezekhez a költségekhez nem járult hozzá. A hatályban lévő magyar törvények garantálják a határok hatékony védelmét. Brüsszel támadása a kvóta elutasítása és a tranzitzóna ellen nem más, mint a magyar bevándorláspolitika és a kerítés lebontására irányuló kísérlet – írták.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: Soros György államfői pompával történt brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését – jelentette ki. Kiemelte: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem. A külügyminiszter szerint a józan ésszel is szembemegy a döntés, mert csak ösztönzi az illegális bevándorlást, hiszen meghívásként értelmezhetik azok, akik gazdaságilag jobb életre vágynak, megindulnak Európa felé, és az embercsempészek is, akik ezt felhasználva elhitethetik az emberekkel, hogy jöhetnek Európába. Megerősítette: Magyarország kormányának első számú feladata, kötelessége és felelőssége az ország és a magyar emberek biztonságának megvédése, ezért mindent megtesznek, hogy ide illegális bevándorló ne jöhessen.
A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a lépésre. Ez év júniusáig a menekültek áthelyezésének sikeressége mindössze 15 százalékos, s a kvóták teljesítésével a tagállamok többségének problémái vannak – tette hozzá.
Szlovákia ellenzi a kötelező kvótákat, és olyan megoldásban érdekelt, amely csökkentené az Európai Unióba irányuló migrációs áradatot – hangsúlyozta Robert Kalinák szlovák belügyminiszter.
