A törvényt 419 szavazattal 3 ellenében fogadták el, ám mielőtt Donald Trump elnök aláírná, még a szenátusnak is meg kell szavaznia. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke azonban jelezte: egyelőre még dolgoznak rajta, a szenátorok között részletkérdésekben még nem született egyezség. Corker még hozzátette: egyáltalán nem biztos abban, hogy a szenátusban átmegy a törvényjavaslat.
Paul Ryan házelnök a törvényjavaslatot a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának nevezte, Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke pedig leszögezte: az érintett három ország fenyegetést jelent az Egyesült Államok érdekeire. Royce kiemelte, az Észak-Koreát sújtó intézkedések fontosságát, tekintettel arra, hogy Phenjan ismételten rakétakísérleteket hajt végre. A Phenjan elleni szankciókat egyébként már májusban elfogadták, de a szenátus még nem szavazott róluk, ezért a képviselők beillesztették ebbe a törvénycsomagba.
Bár a kétpárti egyetértéssel elfogadott törvényjavaslat három ország ellen foganatosít büntetőintézkedéseket, az elemzők mégis jobbára az Oroszország elleniekre figyelnek. Szakértők szerint a törvényjavaslat bebetonozza az eddig érvényben lévő szankciókat, megnehezítve Donald Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai–orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát. Vagyis Donald Trump elnöki lehetőségei korlátozottak lesznek, mert a kongresszus beleegyezése nélkül például nem oldhatja fel az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat.
A törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása és a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák az intézkedéseket Oroszország ellen. Moszkva egyébként következetesen cáfolja, hogy megpróbálta volna befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.
A törvényben foglalt szankciók egy sor vállalatot és egyént vesznek célba, beleértve az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádoltakat. Az új szankciók európai vállalatokat is érintenek: nyolc olyan európai uniós vállalatot, amely részt vesz orosz energetikai beruházásokban, például az Északi Áramlat 2 olajvezeték megépítésében. Emiatt a német alkancellár és az osztrák kancellár már a törvényjavaslat tárgyalásakor is tiltakozott.
A törvény csakis a szenátus igenlő szavazata után és az elnök aláírásával léphet hatályba. A Fehér Ház közleményben reagált a szavazásra. A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezte: az elnök támogatja a kemény szankciókat Észak-Korea, Irán és Oroszország ellen, a Fehér Ház áttekinti a képviselőház döntését és egyúttal várja, hogy a törvényhozás végső döntése az elnök íróasztalára kerüljön.
Akadályozza a Moszkva és a Washington közötti viszony javítását, hogy az amerikai képviselőház megszavazta az Oroszország elleni szankciók további szigorításáról rendelkező törvénytervezetet – jelentette ki több külpolitikai tisztségviselő az orosz fővárosban. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes úgy vélekedett, az Egyesült Államokban történtek nem foghatók fel józan ésszel. Ennek a törvénytervezetnek a szerzői és a támogatói nagyon komoly lépést tesznek afelé, hogy megsemmisítsék az Oroszországgal fennálló viszony javításának perspektíváját – fogalmazott. Bírálta az Oroszország ellen tervezett amerikai szankciókat Christian Kern osztrák kancellár, aki szóvivőjén keresztül azt közölte, hogy a szankcióknak kihatása lehet osztrák energetikai nagyvállalatokra. A német kormány továbbra is bírálja az Oroszország ellen tervezett újabb amerikai szankciókat, de eredményesnek tartja az ügyben a washingtoni képviselőházban elfogadott jogszabály módosítására irányuló törekvéseit.