Iskolakezdés előtt másfél hónappal sokunknak az az érzése, kevés a levegő körülöttünk, és nem is annyira a tomboló kánikula, sokkal inkább az oktatási tárcavezető briliáns ötletei okán „megy fel a pumpánk”. Liviu Pop neve azóta cseng különösen ismerősen, miután a napokban bedobta a köztudatba, hogy az ötödik osztályos diákok tankönyvből tanulják ősztől a testnevelést, sőt, osztályfőnöki órára is könyvből kell majd készülniük.
Bejelentése nem véletlenül váltott ki felháborodást a szülők körében, hiszen alaptantárgyakból nem jut elegendő könyv a diákoknak iskolakezdésre, az egyre-másra változó tantervek pedig túlzsúfolttá teszik az iskolai napokat, ahol mindenre jut idő, csak fellélegezni nem egy szabadban vagy megfelelően felszerelt pályán, teremben eltöltött tornaórán. Ilyen körülmények közt állt ki a sajtó elé és nyilatkozta a felelős tárcavezető: nem tudja, hány tornaterem van az országban, „de biztosan nem elegendő”. Fején találta a szöget!
A közvélemény rosszallása mellett az ellenzék is bírálta Liviu Pop terveit: az elemi osztályosok, gimnáziumi tanulók így is testsúlyukat megközelítő táskát cipelnek hátukon. Nem javít Liviu Pop helyzetén a kormányfő témába vágó megjegyzése sem, Mihai Tudose egyenesen úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy csupán vicc a testneveléstankönyv bevezetésére vonatkozó javaslat.
Vicc vagy sem, az bizonyos, amennyiben megvalósulnak az oktatási tárcavezető elképzelései, az iskolák, szülők büdzséjét lékelik meg, a sportágak némelyike csak költséges felszerelések birtokában űzhető, s arról egyelőre még nem mesélt találékony tárcavezetőnk: hol avatják be a diákokat például a softball, jég- és gyephoki ismereteibe, vagy lesz-e elég és megfelelő uszoda, ahol a vizes sportokat űzhetik. A miniszter esetleg azt is megmagyarázhatná: sportolás tekintetében mióta lett fontosabb az elméleti felkészítés a gyakorlatnál?
Ám ennél is fontosabb gondok vannak még a hazai oktatásban. Addig, amíg a média évről évre minden szeptemberben ontja magából a mostoha oktatási körülményeket szemléltető, elkeserítő képsorokat, amíg a 21. században arról kell beszámolni, hogy egyik-másik iskolában, óvodában nincs vezetékes víz, és az udvari vécé még mindig alapfelszereltségnek számít, amíg meleg ebéd helyett csak kortynyi tejre, harapásnyi kiflire futja iskolai gyermekétkeztetés címén, több, mint pofátlanság különféle sportágakból felkészítő tankönyvre közbeszerzést hirdetni. Úgy tűnik, Liviu Pop miniszteri székéből nem látszik, a hazai oktatás egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy a luxuscikknek számító jachtok kapcsán tankönyvet jelentessen meg a tárca.
Jogosan dühöngenek a szülők, a román oktatásnak ugyanis nem sikerül megújulnia a rendszerváltás óta, a minőség helyett továbbra is a mennyiséget erőltetik, mintsem arra összpontosítsanak, hogy az alapok mellett valós élethelyzetekben hasznos tudással felvértezve lépjenek ki diákjaink az iskola kapuján.