A roma holokausztnak nemcsak áldozatai voltak, hanem hősei is, és a mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiemelte: a romák úgy tekinthetnek közösségükre és történetükre, mint amelyben voltak ellenállók, voltak hősök. Ez pedig segíthet, hogy akik áldozatok voltak, ne maradjanak áldozati szerepben a jövőben is. Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett.
Balog Zoltán kitért arra: Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezett, létezik, és reményei szerint a jövőben is inkább erősödni fog, mint gyengülni. A többségi társadalom feladata pedig az, hogy megismerje ezt a kultúrát, és elfogadja a saját kultúrája részeként. Mint mondta, a kormány az elmúlt időszakban több, a roma holokauszttal foglalkozó kutatás, művészeti alkotás létrejöttét támogatta. Rámutatott: fontos a múlt feltárása, fontosak a tárgyi emlékek. Ezt a munkát el kell végezni, és azután a jövő felé kell fordulni, kimondva, hogy a jelen és a jövő sem mentes a nehézségektől. Őszintén kell beszélni arról, hogy nemcsak lehetőségek, hanem terhek és konfliktusok is vannak.
Balog Zoltán kitért a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a határon túli magyar ajkú romákról mondott szavaira is. Elmondása szerint egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú cigányokra. Valóban eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket – mondta a miniszter. Hozzátette: a probléma összetett: egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fenntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek. A döntést, amelyet Magyarországon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és „akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az” – mondta a miniszter.
Balog Zoltán hangsúlyozta: „Magyarország elmondhatja, hogy mi emeltük európai szintre a roma ügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát”. Emellett Magyarországon csökkent a munkanélküliség olyan mértékben, hogy számos család fel tudott kapaszkodni az alsó középosztály szintjére, és az elmúlt három év alatt megduplázódott az egyetemre járó romák száma. Az ő támogatásukra hozták létre az egyházak az állami finanszírozású, egyházak által fenntartott keresztény roma szakkollégiumi hálózatot – tette hozzá. A magyar kormány tehát eldöntötte, hogy erőforrásként tekint a magyarországi cigányságra, és azt is, európai ügyként kezeli sorsukat. Ma az Európai Unió megpróbálja átcsoportosítani a migránsok integrációjára azokat a forrásokat, amelyeket a „romáknak harcoltunk ki”, de ez nem jó folyamat, „ezért szót emelünk ellene, és bízom benne, hogy Európában lesz elég erő ahhoz, hogy valóban segítse azokat, akik közénk tartoznak, akik évszázadok óta európai állampolgárok” – fogalmazott Balog Zoltán.
A román külügyminisztérium közleményt adott ki a roma holokauszt nemzetközi napjáról való megemlékezésről, mely szerint „Románia különös figyelmet fordít a második világháború alatt sorra került népirtás áldozatai emlékének ápolására, és fontosnak tartja, hogy a fiatalok nevelésébe bele tartozzon az emberiség eme tragikus időszakának ismertetése”, azaz a külügy „feltétlenül szükségesnek” tekinti, hogy az erről szóló történelem az iskolai oktatóprogram részévé váljon.
A miniszterelnök is fontosnak tartotta megemlékezni a roma holokausztról egy Facebook-bejegyzés erejéig: „A roma holokauszt nemzetközi napjának minden embert arra kell emlékeztetnie, hogy állást foglaljon az erőszak, az idegengyűlölet és a szélsőséges megnyilvánulások minden formájával szemben. A román kormány együttérzését fejezi ki mindazokkal, akik szenvedésnek voltak kitéve a második világháború alatt” – írta Mihai Tudose.
Egy, a roma holokauszttal kapcsolatos kiállítást megnyitó konferencián felszólalt Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, aki arra hívta fel a figyelmet, „nagyon fontos, hogy ne feledjük el, mi történt a romákkal és a zsidókkal a holokauszt idején, ezért a maihoz hasonló megemlékező események nagyon fontosak”. Az amerikai diplomata kinyilvánította „erkölcsi támogatását” az ilyen jellegű megnyilvánulások iránt.