Bár ma már minden évszakban kapható és fogyasztható, mégis leginkább a nyári forróságban vágyunk egy kehely jeges édességre. Azazhogy… már az sem biztos, hogy édes, mert egyre többen és egyre több helyen készítenek fagylaltot olyan ízesítéssel, amely valaha elképzelhető sem volt. Éppen a napokban lett a médiában az uborkaszezon szenzációja, hogy New Yorkban a szöcskés fagyi a legújabb őrület. Az egyik manhattani fagylatozó a kelyhek tartalmát pirított szöcskékkel szórja meg. Amúgy a Happy Hoppy (boldog ugrándozó) fantázianevű édesség fafüstön szárított jalapeno paprikával (chipotle chilivel) ízesített vaníliafagylaltból, mezcal karamellből, kandírozott narancsszeletekből áll, amit megkoronáznak a szöcskék… Gyermekkoromban mi még a vaníliát és a csokit ismertük, ritkaságszámba ment, ha véletlenül mogyoró- vagy málnafagylalt is volt a cukrászdában, vagy a luxus netovábbja, pisztáciafagylalt, amit ki tudja, miért, zöld diónak (is) neveztek.
A fagylalttörténeti írások szerint kedvenc nyári nyalánkságunkban több mint ötezer éves desszertet tisztelhetünk. Úgy tartják, hogy a kínaiak készítették először, havat, mézet, tejet és gyümölcsöket kevertek össze. Ázsiából, valószínű, egyiptomi közvetítéssel került a Földközi-tenger térségébe, és onnantól kezdve diadalútja megállíthatatlan.
A történetírás több nagy személyiségről jegyezte fel, hogy szerette a fagylaltot. Nagy Sándor állítólag a katonáit traktáltatta vele, mert élénkítő hatásúnak találta, Hippokratész a betegeinek ajánlotta gyógyírként, Néró császár több száz kilométerről is képes volt jeget hozatni, ha megkívánta az édességet. Az ókori Rómában a gazdagok kedvelt desszertje volt. Marco Polo kínai utazásairól hozott magával fagylaltrecepteket. A ma is ismert, tejjel és tojással készült fagylaltot Bernardo Buontalenti 1599-ben egy banketten szolgálta fel a vendégeknek, és ekkor indult európai hódító útjára, szinte azonnal lenyűgözve a franciákat, angolokat, németeket is. Amikor Francesco Procopio dei Coltelli szicíliai cukrász feltalálta a tejszínt, és 1686-ban megnyitotta Párizsban – ma is üzemelő – Le Procope kávézóját, 40 fagylalt közül lehetett választani.
A fagylalt csak akkor kezdett széles körben elterjedni, amikor az ipari forradalom a konyhatechnológiát is elérte, hiszen nincs fagylalt folyamatos hűtés nélkül. Ezért sem volt kezdetben olcsó mulatság a fagyizás. A 19. század végére már szinte minden, magára valamit is adó kávéház kínálatában szerepelt. Amerikába a 18. század végén jutott el a fagylalt receptje, Giovanni Bosio 1770-ben nyitotta az első fagylaltozót New Yorkban. A szintén olasz származású, New Yorkban élő fagylaltárus, Italo Marchiony 1903-ban papírkúpban, majd tésztából készült, préselt tölcsérben kezdte értékesíteni a fagylaltot, és ezzel a fagylalt hordozhatóvá vált. A kúpokat 1904-ben az angliai világkiállításon ismerte meg a világ. 1923-ban pedig Harry Burt szabadalmaztatta a jégkrém pálcikán néven forgalomba kerülő csomagolt fagylaltját.
Magyarországon osztrák közvetítéssel a 18. században terjedt el a fagylalt, rohamosan kedveltté vált, akkor nyalatnak nevezték. A 20. század elején már minden szakácskönyvben szerepelt fagylaltrecept. Akkoriban főként gyermekeknek ajánlották a nyalánkságot, bár már létezett olyan recept is, amelyben bor és pezsgő volt az ízesítő. Simai Kristóf a 18. század végén Körmöcbányán lejegyzett, kéziratos szakácskönyvében már több mint tíz fagylaltrecept szerepelt, néhány közülük „aludt”-gyümölcsként (pl. aludtmeggy), más fagylalt néven (pl. fagylalt kajszibarack), a piros gyümölcsökből vörösborral, a világos húsúakból (citrom, barack) „jó fejér borral” készítették az édességet – írja a Wikipédia.
De mi is tulajdonképpen a fagylalt? Meghatározása: tejből (esetleg tejporból), cukorból, különféle ízesítőkből (általában gyümölcsök vagy mesterséges ízesítőanyagok, de amint már említettük, a határ a csillagos ég…) és adalékanyagokból készült hideg édesség. Fogyaszthatjuk üvegkehelyből, ostyából készült tölcsérből, pálcikán vagy esetleg műanyag pohárból. Díszítik gyümölcsökkel, szirupokkal, csokoládéöntettel, tejszínhabbal, grillázzsal, keksszel... Általában gombócban adagolják, a csomagolt formáját jégkrémnek nevezik.
Régen kézi hajtású fagylaltgéppel készítették, konyhasóból és jégből álló hűtőkeverékkel bélelt tartályban forgott egy kisebbik, ebben volt a massza. A kész terméket is jégen tartották. A ma már villamos meghajtású gépekkel végzett keverés fontos része a technológiának, mert az anyagba dolgozott légbuborékoktól lesz lágy és krémes a fagylalt (ha csak egyszerűen a fagyasztóba tesszük a masszát, jégszilánkos lesz).
A fagylalt a tej miatt jelentős kalcium- és vitaminforrás, de ugyanezért van benne káros telített zsírsav is. A kereskedelemben kapható termékek stabilizáló- és emulgeálószereket is tartalmaznak az eltarthatóság miatt.
A fagylaltnak több fajtája ismert. A jégkrém legalább 10, a soványabb változata legalább 3 százalék tejzsírt tartalmaz, különlegessége az előállítás módjában áll: a jégmasszát a homogenizálás és pasztörizálás után rövid ideig hűtőtartályokban tartják. A krémfagylalt 50 százalék tejből áll, készítéséhez tojást vagy tojássárgáját is használnak. A gyümölcsfagylaltban legalább 20 százaléknyi gyümölcs van, ehhez adnak vizet, szőlő- és gyümölcscukrot. Egész gyümölcsökön kívül tartalmazhat gyümölcshúst, gyümölcslevet vagy természetes aromákat is. A parfé készítésekor tejszínhabot, cukrot és gyümölcsöket vagy csokoládét kevernek össze, majd 5–6 órára mélyhűtőbe teszik. Tortaként szeletelhető. A sörbet vagy szörbet (amely az araboktól származik) kizárólag gyümölcspüréből, cukorból és esetleg kevés alkoholból áll, és hűtve, jégkockákkal szervírozzák. A sült fagylalt készítésekor a fagylaltot kemény habbá vert tojásfehérjével borítják, majd pár percre sütőbe teszik. Az egyre népszerűbb jeges joghurt fagyasztott joghurt gyümölcsökkel. A jégkása gyümölcslével vagy fagylalttal összekevert jégdara, amely szívószállal iható.
A fagylaltoknak léteznek ország- vagy tájspecifikus változatai is, ilyen például a ragacsos rizsből készült japán mocsi fagylalt vagy a különösen nyúlós és összetettebb állagú török maras dondurmasi. A koreai pingszu jégpehelyből, öntetből és különféle feltétekből áll.
Néhány érdekesség a fagyiról: S Felmérések szerint a legnépszerűbb a vanília, amelyet a csokoládé- és az eperfagylalt követ. S Egy tölcsérnyi fagyit nagyjából 50 nyalintással lehet elfogyasztani. S Bolognában fagylaltmúzeum és fagylaltakadémia is van. S Sissi királyné kedvenc fagylaltja az ibolya volt. S A Guiness-rekordok könyvében több rekord kötődik a fagylalthoz: 2016-ban Dimitr Panciera olasz fagylaltmester saját korábbi rekordját döntötte meg: egy tölcsérre 121 gombóc fagyit helyezett, 2012-ben Heston Blumenthal brit sztárszakács, háromcsillagos Michelin-étterem séfje több mint 4 méter magas, egytonnás fagyit készített. Igaz, rekordja nem volt teljes, mert szándékai szerint a produkció megkoronázása eperkrém lett volna a fagyi tetején, de a katapulttal kilőtt anyag nem tapadt meg a helyén. S Új divat a fekete fagyi. S A fagylaltnak nincs világnapja, de júliust tartják a fagylalt havának, Magyarországon néhány éve ünneplik a fagylatok éjszakáját augusztus 14-én, amikor is záróra után éjfélig fél áron lehet fagylaltozni. Célja a magyar kézműves fagylaltok, új ízek, kreációk bemutatása.
