Hat éve falura költöztünk, és fáradságos munkával sokvirágos udvart, kertet képeztünk ki. Igyekszünk széppé tenni életterünket, hogy nyugdíjas éveinket kellemesen töltsük, hogy jól érezzük magunkat itthon. Azóta is ismételgetem azokat a falusi környezetre utaló kedves jelzőket, amelyek alapján döntöttünk: csend, friss levegő, madárhang, távolból hallatszó esti kutyaugatás és így tovább...
Általában nagyon jól érezzük magunkat. Kellemesek a nyári esték 9 óra után vagy esős napokat követően, amíg a föld felszárad. Azután már sok a bosszúság. Tudniillik a mi utcánkon – amelyet különösen kánikulai hőségben három-négy cm vastag porréteg takar – bonyolódik le a község mezőgazdasági forgalmának zöme. Csodálatos masinák dübörögnek naphosszat a kapunk előtt, sietnek ki a földekre. A hang nem zavaró, de a por, amelyet felvernek, a szó szoros értelmében sokszor kibírhatatlan. A falu külső határán lévő portánk szeles, huzatos, s ha a légmozgás a felvert port még jobban felkavarja, akkor a belélegzett levegő talán a dohányzásnál is károsabb. Nem túloznék, ha a kerítésem hosszában rémítőbb képeket helyeznék el az út porának egészségtelen voltáról, mint amilyeneket a cigarettás dobozokra tesznek. Azt hiszem, állati ürülék, köpet, penészes, romlott ételmaradék, rothadt gyümölcs és sok egyéb hulladék is megtalálható abban a porkeverékben, amely belélegezve vagy használati tárgyainkra ülepedve nagyon fertőző lehet.
Tavaly októberben a falutanács határozatot fogadott el utcánk rendbetételére. Remélem, a késlekedésnek valós okai vannak, nem odázódik tovább a tarthatatlan helyzet, s legkésőbb ősszel, a betakarítási munkák befejeztével portalanítják az utcánkat is. A falutanácsban az a gondolat nem aratott tetszést, hogy addig is, amíg megoldódik az út rendbetétele, helyezzünk el forgalomkorlátozó padkát (köznapi szóhasználatban fekvőrendőrt). Úgy vélték, hogy a döccenés a nehéz gépeknek (arató-cséplő gépek, öntözőfelszerelések stb.) ártalmas lehet. Ideiglenes megoldást vélek abban a felhívásban, amelyet a kerítésem oldalára erősítettem (fotó). Sokat várok ettől a táblától, s különös érdeklődéssel figyelem a fejleményeket. Tetszett egy asszonyka megnyilvánulása, amelyet a kerítésen át hallottunk. Gyalogosan mendegélt kifelé a mezőre, megállt, elolvasta a plakátomat, s magának mondta hallhatóan: hát ezek úgyis felverik...
Jóleső érzéssel nyugtázom, hogy nagyon sokan lassítanak a tábla olvasásakor. Az a pár kivétel, aki semmibe veszi kérésünket, csak emeli a többség érdemét. Tiszteletre méltó falusfeleim együttérzése, és ezt a segítőkészséget tapasztaltam a falutanács gyűlésén is, ahol a tanácstagok egyhangúan elismerték az utcánk állapotát, és támogatták kérésünket. Mindezek után minden okunk megvan reménykedni, hogy nemsokára tiszta falusi levegőt lélegezhetünk be egész nap, időjárástól függetlenül, s a csodagépek sem rongálódnak a sok rázkódástól és porlepte géprészektől.
Jó érzés az együttérzés!
Bede Ferenc, Alsócsernáton
