Huszonnégy közigazgatási egységgel – kizárólag községekkel – kötött finanszírozási szerződést idén a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatal a két évvel korábban meghirdetett ingyenes telekkönyvezési programban. A tavalyi évhez képest ez jelentős előrelépést jelent, hiszen 2016-ban csak öt község és egy város élt a lehetőséggel, és csak egy-egy kataszteri egységben történt meg a telekkönyvezés. A hivatal illetékesei szerint, noha a programon idén néhány pozitív változtatást is végrehajtottak, és az érdeklődés is növekvőben, Háromszék még messze áll a rendelkezés teljesítésétől.
A hivatal közleményben ismertette a szerződések helyzetét: eszerint 24 községgel írtak alá megállapodást, amelynek értelmében közigazgatási egységenként 150 ezer lej támogatást tudnak biztosítani a telkek azonosítására, felmérésére – a telekkönyvezést már a hivatal végzi. Az összeg valamivel magasabb, mint tavaly, akkor ugyanis csak 135 ezer lej volt. Lényeges kedvező változás, hogy 2016 decemberében a kormány döntése értelmében többéves kifutásúvá módosították a programot, ami annyit jelent, hogy az önkormányzatoknak nem kell év végén elszámolni a kapott támogatással, és a fel nem használt hányadot sem kell visszafizetni. Tavaly az éves határidő komoly akadályt jelentett, ezért csak hat önkormányzattal tudtak szerződést kötni: ezek a sepsiszentgyörgyi, bölöni, előpataki, illyefalvi, lemhényi, valamint a zágoni. Mindenhol csak egy úgynevezett kataszteri egységet sikerült rendezni, igaz, ezeknél a telekkönyvek kiállítása is megtörtént.
Albert-Tóth László, a hivatal főmérnöke, telekkönyvi közszolgálatának vezetője elmondta: a támogatások többéves kifutási idejének bevezetése révén az egész eljárás könnyebben alkalmazhatóvá vált. Noha a határidők (szerződéskötési, azonosítási, felmérési, nyilvánosságra hozatali) továbbra is zárosak, az önkormányzatok és a hivatal is jobban tud tervezni, mivel a támogatás az év végén nem vész el, az elmaradt teendőket a következő évben folytatni lehet. Albert-Tóth László érdeklődésünkre kifejtette: az általuk kötött megállapodások kizárólag a pénzügyi támogatásról szólnak, az önkormányzatoknak innentől az a feladata, hogy miután nyilvántartásaik alapján a telkek azonosítása megtörtént, szerződésre lépjenek egy földmérő szakemberrel vagy vállalattal.
Amint a tavaly, a topográfusok továbbra is 60 lejt kapnak parcellánként (függetlenül annak méretétől). Felvetésünkre, hogy az alacsony összeg 2016-ban is felháborodást keltett, és egyes szakemberek jelezték, nem hajlandóak ennyiért a programba belépni, Albert-Tóth László elmondta: idén azt a megoldást találták, hogy javasolták az önkormányzatoknak, amennyiben a megyében nem sikerül embert találniuk a feladatra, tájékozódjanak országos szinten, és akár „kintivel” szerződjenek. A főmérnök hozzátette: tudomása szerint eddig hét önkormányzat kötötte meg a felmérésre vonatkozó szerződéseket, de általánosan azt tapasztalják, idén mintha nagyobb lenne az érdeklődés a lehetőség iránt mind a községek, mind az emberek részéről.
A közlemény egyébként tételesen felsorolja, hogy a szerződött közigazgatási egységek hány kataszteri egységben szándékozzák a támogatás révén lezárni a telekkönyvezési ügyeket. Bardocon 9, Bereckben szintén 9, Előpatakon 7, Dálnokon 12, Kökösben 13, Ozsdolán 139, valamint Zágonban 4 egységet jelöltek meg az önkormányzatok. A főmérnök szerint egy kataszteri egység alatt több parcella értendő, a számuk egytől akár százig terjedhet. Az egységek kiterjedését általában a természetes határok (folyók, erdők, utak) mentén jelölik ki.
A főmérnök szerint nehéz megítélni, hogy megyeszinten még hány ingatlant kellene telekkönyvezni. A gondot nem feltétlenül a kültelkek jelentik, a birtoklevelek alapján ezeket viszonylag könnyen azonosítják, a beltelkeknél viszont ez nem annyira egyszerű. Megítélése szerint általánosságban nem rózsás a helyzet. A szakember már a tavaly az ingatlan-visszaszolgáltatások körüli, máig rendezetlen problémákat és részben a lakosság hozzáállását jelölte meg indokként.
Albert-Tóth László felhívta a figyelmet: 2018-tól sokakat kellemetlen meglepetés érhet, ugyanis a területalapú támogatások folyósításának egyik feltétele az lesz, hogy telekkönyvezve legyen a terület, amelyre igénylik a pénzt. A főmérnök hozzátette: Románia Európai Unióval szembeni vállalásáról van szó, tehát előbb-utóbb alkalmazni fogják. „Hogy ez jövőre már érvényes lesz vagy sem, azt januárban tudjuk meg, egyelőre úgy van, hogy igen” – tette hozzá. A kataszteri hivatal közleménye egyébként megjegyzi: a mezőgazdasági kifizetési ügynökség nyilvántartásaiban szereplő területek elsőbbséget élveznek az idén.
Amint arról beszámoltunk, a 2015-ben törvénymódosítással beindított program célja: 2023-ra az ország teljes területén minden ingatlan rendelkezzen telekkönyvvel. A költségek 1,2 milliárd euróra rúgnak, fedezésükhöz uniós forrásokat is igénybe vesznek. A 2014-ben némi késéssel felállított országos leltár szerint nagyjából negyvenmillió ingatlannal számolnak, ezek húsz százaléka városon, nyolcvan százaléka vidéken található. Az országos kataszteri hivatal nyilvántartásaiban tegnap több mint tízmillió már azonosított és felmért ingatlan szerepelt (tavaly ez a szám 8,98 millió volt), ami a célzottak 25 százalékát jelenti, az ingyenes telekkönyvezéssel rendezett jogviszonyúvá váltak aránya viszont elenyésző, éppen csak meghaladja a 473 ezret.
