James Mattis és Rex Tillerson álláspontját a The Wall Street Journal  napilap jelentette meg. A két miniszter hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak nem áll érdekében a rendszerváltozás vagy Korea felgyorsított újraegyesítése, és Washington nem keres semmiféle ürügyet arra, hogy csapatokat állomásoztasson a demilitarizált övezettől északra. Leszögezték: országuk nem akar semmi rosszat tenni az észak-koreai népnek, amely szerintük már eddig is sokat szenvedett, s amelyet nem szabad összekeverni az ellenséges phenjani rezsimmel.
James Mattis és Rex Tillerson a helyi idő szerint hétfő este közzétett állásfoglalásban megállapította, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai háború óta nem volt ilyen erőteljes a feszültség, s ennek oka Észak-Korea többször végrehajtott törvénytelen ballisztikusrakéta-kísérlete és háborús hangneme. „Erre a Trump-kormányzat a nemzetközi közösség által támogatott diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással válaszol” – szögezte le a két tárcavezető. Mint írták, Washington célja az, hogy Észak-Korea felszámolja ballisztikusrakéta-programját, és a Koreai-félsziget teljesen, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul atomfegyvermentes legyen. Ehhez Washington „a kudarcot vallott stratégiai türelem politikáját új politikával váltja fel, a stratégiai elszámoltathatósággal”.
„Az Egyesült Államok tárgyalni akar Phenjannal, de – tekintettel Észak-Korea tárgyalásokon hosszú idő óta tanúsított tisztességtelenségére és a nemzetközi egyezmények ismételt megsértésére –, az észak-koreai rezsimen a sor, hogy jelezze óhaját a jóhiszemű tárgyalásokra” – hangsúlyozta James Mattis és Rex Tillerson, hozzátéve, hogy e szándékra komoly jelzés lenne a provokatív fenyegetések, nukleáris kísérletek, rakétafelbocsátások és más fegyverkísérletek azonnali beszüntetése.
Közben Abe Sindzó japán kormányfő és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetésük során megegyeztek arról, hogy elsődleges céljuk egy újabb észak-koreai rakéta kilövésének megakadályozása. „Japán és az Egyesült Államok szilárd partnerségét, valamint Kína, Oroszország és a nemzetközi közösség együttműködését alapul véve megegyeztünk abban, hogy elsődleges célunk annak biztosítása, hogy Észak-Korea ne lőhessen ki több rakétát” – mondta a japán miniszterelnök.
Nem lehet katonai akció a Koreai-félszigeten Szöul beleegyezése nélkül, ugyanakkor a dél-koreai vezetés mindent el fog követni, hogy megakadályozzon egy háborút – szögezte le Mun Dzse In dél-koreai elnök. A Koreai-félszigeten csak Szöul dönthet katonai akcióról, más pedig nem határozhat ilyesmiről Dél-Korea hozzájárulása nélkül – hangsúlyozta Mun Dzse In televízióban közvetített beszédében, amelyet országának az 1910 és 1945 közötti japán uralom alól történt felszabadításának 72. évfordulója alkalmából mondott. Mun Dzse In ugyanakkor arra sürgette országa északi szomszédját, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. A dél-koreai vezető szerint Phenjan nukleáris programjának befagyasztása jelenthetné az észak-koreai válság megoldásának kezdetét.
Óva intette az Európai Unió Észak-Koreát az újabb provokációktól, amelyek Brüsszel szerint csak tovább fokoznák a feszültséget a térségben és a világban. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főmegbízott rendkívüli ülésre hívta össze a tagállamok képviselőit az észak-koreai helyzet miatt, és a találkozó után, keddre virradóra kiadott közleményben hangsúlyozta, hogy az EU számára rendkívül fontos a feszültség csillapítása.
Oroszország Kínával konzultált a válság ügyében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kínai hivatali partnerének, Vang Jinek telefonbeszélgetésük során jelezte, hogy súlyosbíthatja a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet az ott zajló amerikai–dél-koreai hadgyakorlat.