Antal Imre csángó képzőművész festményeiből, grafikáiból nyílt kiállítás a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban a Kolozsvári Magyar Napok részeként.
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) által szervezett kiállítás az 1944-ben született, jelenleg is szülőfalujában, Gyimesfelsőlokon élő művésznek a Németh–Kriza gyűjteményben őrzött műveit mutatja be.
Amint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: édesapja, Németh Géza és édesanyja, Kriza Judit döntötte el az 1980-as években, hogy a család lakásait Antal Imre képeivel díszítik, így a csángó festő alkotásainak jelentős hányada került a Németh–Kriza gyűjteménybe. Antal Imre úgy alakította magas művészetté a csángó népi kultúrát, amiként egykor Bartók Béla a magyar népzenét. Művészetéhez kellett a csángó kultúra, de kellett a művész is, aki magaskultúrává tudta átlényegíteni a néphagyományokat.
A kiállításmegnyitót köszöntő Lucian Nastasa-Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója kijelentette: nem kell ódzkodni a csángó meghatározástól, ha Antal Imre művészetét szemléljük. Arra utalt, hogy a csángó identitás ma is román–magyar vita homlokterében áll. Székely István, az RMDSZ kulturális autonómiatanácsának elnöke Antal Imre művészetének szakrális jellegét emelte ki. Úgy vélte: a bemutatott művészetben az ember és a természet viszonyának egy olyan szakrális dimenziója is ott van, amely a csángók középkorias vallásosságára vezethető vissza. Hóvári János, a MANK főigazgatója arról beszélt a megnyitón, hogy Erdélyből nemcsak évszázadokkal ezelőtt, hanem a 20. században is széthordták az értékeket a szélrózsa minden irányába. Úgy vélte, az erdélyi értékek jelentős hányada Magyarországon, Németországban, Amerikában és Izraelben van, így töredékes az erdélyi emlékvilág. Ezért tartotta fontosnak, hogy a MANK immár második évben tudott olyan kiállítást szervezni, amely erdélyi művészek Magyarországon fellelhető képeit hozta vissza Erdélybe.
