― Isztambul virágok nélküli nagyváros volt, ahová most a tulipán visszatért. Ezek a virágok egy három évvel ezelőtt kezdett nagyszabású tulipánhagyma-ültetési program eredményei. Így magyarázta Kadir Topbas, Isztambul polgármestere a Reuters hírügynökség munkatársának azt a jelenséget, hogy a tizenkétmilliós nagyváros utcáit, köztereit most soha nem látott mértékben díszítik a köztudatban Hollandiára jellemző virágok. A tulipánok azonban eredetileg Kelet-Törökországból és a közép-ázsiai sztyeppékről származnak. Az ottománok termesztették őket, s Isztambulba, egykori birodalmi fővárosukba vitték, ahol a szultán palotáit és az elit kertjeit díszítették vele. A növény neve egyesek szerint perzsa, mások szerint török eredetű, a tulbent török szóból származik, amely a szultán turbán fejdíszére utal. A tulipánok kedvenc motívumai voltak az ottomán művészeknek és mesterembereknek. Hosszított, egy pontba összefutó szirmokkal ábrázolt piros tulipánok voltak a klasszikus kék kerámiaburkolatokon, és a virág, amely lale néven volt ismert törökül, megjelent a szőnyegeken is.

― Ha arab betűkkel írjuk le a lale nevet, akkor nagyon hasonlít az Allah szóra. Ezért azt mondják, hogy isteni virágfajtáról van szó ― világított rá Ilber Ortayli, az isztambuli Topkapi-palota igazgatója, hogy miért illeti különös tisztelet ezt a dísznövényt, amely egykor hatalmas kerteket népesített be a Boszporusz partján. Egy tömegeket megmozgató lázadás viszont a tizennyolcadik században megsemmisítette Isztambul fényűző tulipánkertjeit, amelyeket később nem telepítettek újra. Napjainkban újra tulipánok szegélyezik a Márvány-tenger partvidékét, előbújnak Isztambul hírhedten zsúfolt forgalmának betonszigeteiből, és díszítik a nagyváros fő turisztikai látványosságait. A polgármester szerint az ország már-már elfelejtette, hogy ez a virág évezredeken át kedvelt dísznövénye volt népének, de reménykedik abban, hogy a tulipánok virágzásának rövid időszaka feleleveníti a török kultúrában elfoglalt helyük emlékét. Ezért rendeztek tulipánfesztivált, és nyitottak fotókiállítást a száz legszebb tulipánról a város legforgalmasabb terén.

Az isztambuli önkormányzat azt is közölte, hogy 2,7 millió török lírát (2,06 millió dollár) költött a tulipánokra és a tulipánfesztiválra. Némelyek szerint ezt a pénzt másra kellett volna költeni.

― A tulipánok szépek, de csak rövid ideig tartanak ― sajnálkozott egy riportban Ismail Avcilar 55 éves taxisofőr, hozzátéve: jobb lett volna a pénzt az infrastruktúrába fektetni. A gyakori dugók megnehezítik a közlekedést a város utcáin. Mások azonban büszkék. Lale Atik 59 éves nő, akinek a neve tulipánt jelent, elmondta: megérti, hogy a világ miért felejtette el a virág török eredetét. A hollandok importálták a tulipánhagymákat, termesztették őket, és új fajtákat fejlesztettek ki, miközben mi tétlenül ültünk. Most azonban újrateremthetjük Isztambul régi napjait.

A török nagyváros fejlődő tulipánüzlete 5―10 ezer embert foglalkoztat, Kadir Topbas azonban úgy gondolja, hogy valamikor 230 000 állást hozhat létre a nagyvárosban és környékén, ahol a hivatalos munkanélküliségi ráta 2006-ban 11,2 százalékos volt.

És hogy mekkora üzlet a tulipántermesztés? Hollandia, a világ legnagyobb virágexportőre vágottvirág-, tulipánhagyma- és virágtőkivitele a Holland Mezőgazdasági Nagykereskedelmi Tanács szerint 6,6 milliárd euró értékű volt 2007-ben. A tulipánmezők évente sok ezer turistát is vonzanak Hollandiába.

― Hollandiának természetesen hatalmas tulipán- és tulipánhagyma-ipara van, azt remélem azonban, hogy valamikor mi is tulipánexportőrök lehetünk ― hangsúlyozta végül a kezdeményezés gazdasági érvét az isztambuli polgármester. (HL―MTI)