A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1–4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5–9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szerint erre azért van szükség, mert jelenleg a nemzetiségi kisebbségek iskoláiban a diákok az érettségiig minden tantárgyat az anyanyelvükön tanulnak, és nem sajátítják el az ukrán nyelvet, így hátrányt szenvednek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizésnél.
Tegnap kiadott közös nyilatkozatában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) tiltakozását fejezi ki az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény ellen. „A jogszabály az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg” – olvasható a dokumentumban. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke tegnap Beregszászon kifejtette: a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sérti a törvény. „Úgy érezzük, visszatértek a legsötétebb sztálini idők a magát demokratikus államnak nevező Ukrajnában. A KMPSZ elnöke jelezte, a kárpátaljai magyar szervezetek elsőként Petro Porosenko elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá az ukrán alkotmányt és a kisebbségek anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait semmibe vevő törvényt. Igaz, annak tükrében, hogy az államfő pártjának teljes parlamenti frakciója – Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének kivételével – megszavazta a törvényt, nem tartja valószínűnek, hogy Porosenko nem írja alá. Mivel a kárpátaljai magyarok törvénytisztelő állampolgárai Ukrajnának, minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében, hiszen az anyanyelvű oktatás joga a gimnáziumi szinttel bezárólag mindig szavatolva volt számukra, függetlenül attól, hogy Kárpátalja milyen országhoz tartozott – mondta Orosz Ildikó.
Grezsa István, a budapesti Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte a törvény megszavazását, annál is inkább, mert több magas rangú ukrán politikus ígéretét bírták, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait sértő jogszabályt nem fogadnak el. „Kedden ez mégis megtörtént, ezért alapos vizsgálatot igényel, hogy milyen következményekkel jár ez a barátságtalan gesztus” –  emelte ki a kormánybiztos.