A kormányfő köszöntőjében felidézte: amikor miniszterelnökként először kellett összehívnia a Kossuth- és Széchenyi-díjakat odaítélő bizottságot, arra gondolt, hogy honnan vesznek majd elő minden évben újabb 14–15 jelöltet. Aztán minden évben kiderült, hogy az aggodalom teljesen alaptalan, mert sosem fogynak el. És ez mutatja Magyarország valódi erejét – mondta. Oláh György Nobel- és Széchenyi-nagydíjas kémikust idézte, aki szerint a jövőbe be kell fektetni, és a legjobb befektetés, amelyet egy ország tesz, az a fiatalok nevelése. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy ezek a szavak egy testamentum súlyával nehezednek ránk. Hozzátette: sokat köszönhet a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt tudósnak. Elmondta, a kétezres évek végén meglátogatta Amerikában a kedden Budapesten eltemetett kémikust, és feltette neki a kérdést: minek köszönheti, hogy ilyen magasra jutott? Oláh György erre azt felelte: „Kiváló ellenfeleim voltak.” Ebből látható, hogy még a szinte megérthetetlen kémiai tudományok tudósa is tud olyan mondatot mondani, amelynek egy politikus hasznát veheti. Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar nemzet évszázadokat töltött el más birodalmak hátsó udvarában és olyan jóslat árnyékában, amely azt jövendölte, hogy még a nyelvünk és emlékünk is elvész, és fel fogunk oldódni a körülöttünk élő népek tengerében. „Amikor a 20. század ránk virradt, azzal szembesültünk, hogy ez a jóslat valóra is válhat. Az erőforrásaitól megfosztott és a nagyhatalmak játékszerévé tett, rokontalanul maradt népnek egyetlen lehetősége volt: az, ha bebizonyítja saját életrevalóságát. Ezt pedig azzal a hozzáadott értékkel bizonyíthatja egy nemzet, amelyet nemzetközi szintű és elismertségű tudományos eredményeivel ér el. Büszkék vagyunk önökre, akik vállalták, hogy megvalósítják a küldetést, amelyet a herderi jóslat árnyékában még a 21. században is mindannyiunknak viselnie kell” – jelentette ki a miniszterelnök.