Ukrán oktatási törvényMegoldást keresnek a magyar szervezetek

2017. szeptember 29., péntek, Világfigyelő

Kárpátaljai magyar stratégia kidolgozását javasolta a kárpátaljai magyarság oktatási rendszerének megőrzése és a közösség megmaradása érdekében az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége tegnap Beregszászon. Brenzovics László képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tegnap az ukrán parlament emberi jogi biztosához fordult.
 

 

A tegnap kiadott nyilatkozatban a magyar szervezet vezetése többek között megállapítja, hogy „a csütörtökön hatályba lépett ukrán oktatási törvény 7. cikkének az anyanyelvű oktatási jogok megvonását, sárba tiprását jelentő rendelkezései nem hirtelen felindulásból elkövetett »melléfogás«, hanem egy több éve tartó, az utóbbi években különösen felgyorsult általános ukránosítási koncepció és folyamat része”. A tendencia következményei a megszaporodott magyarellenes provokációk és sajtópublikációk, amelyek a kárpátaljai magyarokat illojális, az ukrán nyelvet elutasító, azt elsajátítani nem kívánó népcsoportként mutatják be – áll a dokumentumban, amely szorgalmazza a törvény elleni fellépést minden honi és nemzetközi fórumon.
A magyar szervezet vezetése fontosnak tartja a kárpátaljai magyarság egységének megőrzése mellett „egy kárpátaljai magyar általános stratégia kidolgozását, elfogadását és megvalósítását”. Első lépésként azt javasolja, hogy a politikai érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével jöjjön létre koordinációs testület, amely a magyar kormánnyal és az országgyűlési pártokkal egyeztetve konkrét stratégiát és taktikát dolgoz ki a kárpátaljai magyarság jövőjéről. „Konkrét feladatokat tűzzünk ki az oktatási rendszer megőrzésére, keressük azokat az alternatívákat, amelyeknek az adott körülmények között van létjogosultságuk” – szögezi le az UMDSZ-nyilatkozat, amely szerint a kárpátaljai magyar oktatási teret egységes egésznek kell tekinteni és ennek megfelelően kell cselekedni. A közeljövőben mind a magyar közösség egésze, mind annak konkrét képviselői számíthatnak nyomásgyakorlásra, megfélemlítésre, esetleg retorziókra, ezért fontos, hogy az elkövetkező időszakban mindenki jogkövető magatartást tanúsítson, s ne dőljön be semmilyen provokációnak – zárul az UMDSZ elnökségének nyilatkozata.


Az ombudsmanhoz fordult Brenzovics
Brenzovics László arra kérte beadványában Valerija Lutkovszkát, hogy kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot az alkotmánybíróságnál a kisebbségi jogokat szűkítő oktatási törvény ügyében. Tételesen felsorolja, hogy a csütörtökön hatályba lépett oktatási törvény az alkotmány öt cikke mellett milyen, Ukrajna által is ratifikált és aláírt nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat, valamint ukrán törvényeket sért meg. A vázoltak alapján a magyar képviselő arra kéri az emberi jogi biztost, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak és szabadságjogainak visszaállítása érdekében kezdeményezzen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál az oktatási törvény 7. cikkének alkotmányosságát illetően.


A törvény visszavonását akarják
Magyarország a már elfogadott ukrán oktatási törvény, valamint a kijevi parlament előtt javaslatként fekvő nyelvtörvény és állampolgársági törvény visszavonását akarja elérni – nyilatkozta tegnap Szijjártó Péter. Kiemelte: az ukrán parlament előtt fekszik még két „veszélyes” törvény; az egyik a nyelvtörvény, amely szigorúan korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát, a másik pedig a kettős állampolgárokat szigorú szankciókkal sújtaná. „Az elmúlt egy évben minden magyar–ukrán kétoldalú tárgyaláson ennek a három törvénynek a visszavonását kérte Magyarország, de csak mindenfajta homályos ígéretet kaptunk” – mondta. Hétfőn találkozik román kollégájával, mivel „egyértelmű az érdekek egybeesése”, az ukrajnai román gyerekeket is rendkívül hátrányosan érinti az oktatási törvény – jelezte.


Románia alkudozik
Románia az anyanyelven tanított tantárgyak arányának növelését kéri Kijevtől az ukrajnai román iskolák számára, erről miniszteri szintű egyeztetések kezdődtek az ukrán féllel – közölte tegnapi bukaresti sajtóértekezletén Liviu Pop oktatási miniszter. A tárcavezető elmondása szerint erről tárgyalt szerdán Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel. Az ukrán fél szerint az elemi iskolák alsó tagozatán a tantárgyak 80, felső tagozatán 50–75 százalékát, gimnáziumban pedig alig 20–30 százalékát oktatnák anyanyelven a román osztályokban. A román fél nagyobb arányt javasolt, jelenleg tárgyalások folynak erről a két tárca között – mondta Pop.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1263
szavazógép
2017-09-29: Belföld - :

Régiós érdekeltségű légikikötő

A Központi Régió Fejlesztési Bizottságának ülésén a régiót alkotó hat megye képviselői megszavazták, hogy a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Reptér megépítése régiós érdekeltségűvé váljon. A javaslatot George Scripcaru brassói polgármester terjesztette elő, s kérte a hat megye képviselőinek támogatását, hogy a reptér befejezését a romániai közlekedésfejlesztési stratégiába sorolhassák. Scripcaru örömét fejezte ki, hogy Maros és Szeben megye képviselői is támogatták a javaslatot, bár ezekben a megyékben is van működő reptér. Megjegyezte: a szomszédos Északnyugati Régióban a hat megyének négy reptere van. (Marosvásárhelyi Rádió)
2017-09-29: Világfigyelő - :

Újabb, ezúttal önkéntes kvótát akar Brüsszel

Az Európai Bizottság szerdai ülését követően jelentették be, hogy javaslatot tesznek egy új, önkéntes áttelepítési programra, amelyben 50 ezer menekült legális elhelyezését oldanák meg kísérleti jelleggel. Ezzel egy időben a bizottság hatékonyabbá tenné a nem törvényesen Európában tartózkodók visszatelepítését is.