Kárpátaljai magyar stratégia kidolgozását javasolta a kárpátaljai magyarság oktatási rendszerének megőrzése és a közösség megmaradása érdekében az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége tegnap Beregszászon. Brenzovics László képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tegnap az ukrán parlament emberi jogi biztosához fordult.
A tegnap kiadott nyilatkozatban a magyar szervezet vezetése többek között megállapítja, hogy „a csütörtökön hatályba lépett ukrán oktatási törvény 7. cikkének az anyanyelvű oktatási jogok megvonását, sárba tiprását jelentő rendelkezései nem hirtelen felindulásból elkövetett »melléfogás«, hanem egy több éve tartó, az utóbbi években különösen felgyorsult általános ukránosítási koncepció és folyamat része”. A tendencia következményei a megszaporodott magyarellenes provokációk és sajtópublikációk, amelyek a kárpátaljai magyarokat illojális, az ukrán nyelvet elutasító, azt elsajátítani nem kívánó népcsoportként mutatják be – áll a dokumentumban, amely szorgalmazza a törvény elleni fellépést minden honi és nemzetközi fórumon.
A magyar szervezet vezetése fontosnak tartja a kárpátaljai magyarság egységének megőrzése mellett „egy kárpátaljai magyar általános stratégia kidolgozását, elfogadását és megvalósítását”. Első lépésként azt javasolja, hogy a politikai érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével jöjjön létre koordinációs testület, amely a magyar kormánnyal és az országgyűlési pártokkal egyeztetve konkrét stratégiát és taktikát dolgoz ki a kárpátaljai magyarság jövőjéről. „Konkrét feladatokat tűzzünk ki az oktatási rendszer megőrzésére, keressük azokat az alternatívákat, amelyeknek az adott körülmények között van létjogosultságuk” – szögezi le az UMDSZ-nyilatkozat, amely szerint a kárpátaljai magyar oktatási teret egységes egésznek kell tekinteni és ennek megfelelően kell cselekedni. A közeljövőben mind a magyar közösség egésze, mind annak konkrét képviselői számíthatnak nyomásgyakorlásra, megfélemlítésre, esetleg retorziókra, ezért fontos, hogy az elkövetkező időszakban mindenki jogkövető magatartást tanúsítson, s ne dőljön be semmilyen provokációnak – zárul az UMDSZ elnökségének nyilatkozata.
Az ombudsmanhoz fordult Brenzovics
Brenzovics László arra kérte beadványában Valerija Lutkovszkát, hogy kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot az alkotmánybíróságnál a kisebbségi jogokat szűkítő oktatási törvény ügyében. Tételesen felsorolja, hogy a csütörtökön hatályba lépett oktatási törvény az alkotmány öt cikke mellett milyen, Ukrajna által is ratifikált és aláírt nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat, valamint ukrán törvényeket sért meg. A vázoltak alapján a magyar képviselő arra kéri az emberi jogi biztost, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak és szabadságjogainak visszaállítása érdekében kezdeményezzen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál az oktatási törvény 7. cikkének alkotmányosságát illetően.
A törvény visszavonását akarják
Magyarország a már elfogadott ukrán oktatási törvény, valamint a kijevi parlament előtt javaslatként fekvő nyelvtörvény és állampolgársági törvény visszavonását akarja elérni – nyilatkozta tegnap Szijjártó Péter. Kiemelte: az ukrán parlament előtt fekszik még két „veszélyes” törvény; az egyik a nyelvtörvény, amely szigorúan korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát, a másik pedig a kettős állampolgárokat szigorú szankciókkal sújtaná. „Az elmúlt egy évben minden magyar–ukrán kétoldalú tárgyaláson ennek a három törvénynek a visszavonását kérte Magyarország, de csak mindenfajta homályos ígéretet kaptunk” – mondta. Hétfőn találkozik román kollégájával, mivel „egyértelmű az érdekek egybeesése”, az ukrajnai román gyerekeket is rendkívül hátrányosan érinti az oktatási törvény – jelezte.
Románia alkudozik
Románia az anyanyelven tanított tantárgyak arányának növelését kéri Kijevtől az ukrajnai román iskolák számára, erről miniszteri szintű egyeztetések kezdődtek az ukrán féllel – közölte tegnapi bukaresti sajtóértekezletén Liviu Pop oktatási miniszter. A tárcavezető elmondása szerint erről tárgyalt szerdán Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel. Az ukrán fél szerint az elemi iskolák alsó tagozatán a tantárgyak 80, felső tagozatán 50–75 százalékát, gimnáziumban pedig alig 20–30 százalékát oktatnák anyanyelven a román osztályokban. A román fél nagyobb arányt javasolt, jelenleg tárgyalások folynak erről a két tárca között – mondta Pop.