A felügyelőség részéről a sepsiszentgyörgyi egységek mellett a kézdivásárhelyi és a bodzafordulói részlegtől is érkeztek tűzoltók. A gyakorlat oltási és mentési feladatokat is jelentett, a forgatókönyv szerint két olyan ingatlanban kellett elvégezni ezeket, amelyeknek a földrengés során megsérült a tartószerkezetük és omlásveszélyesekké váltak, emellett az alagsorban tűz ütött ki a kórház archívumában, illetve mindkét épületben több fekvő beteg is bent rekedt, akiket ki kellett menteni. A kórház megbízott személyzetén kívül főképp a mentési és biztosítási akciókba a megyei mentőszolgálat, az önkéntes katasztrófavédelmi szolgálat, illetve a csendőrség és a rendőrség egységei is bekapcsolódtak, de jelen voltak még a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei is.
Oana Ionela Mazîlu a felügyelőség sajtóirodája részéről arról tájékoztatott: a gyakorlat célja, hogy az együttműködésen javítson, és pár éve nincs okuk panaszra, minden érintett intézmény és szervezet hatékonyan és gyorsan reagál. Az illető intézmény embereit kívánják felkészíteni minél alaposabban, valós természeti katasztrófa esetén ugyanis a felügyelőség mentőalakulatainak nagy valószínűséggel több helyszínen kell beavatkozniuk, és elsőbbséget mindig a súlyosabb helyzetek élveznek. „Megtörténhet, hogy a kórházban kisebb kárt okoz egy földrengés, viszont a város területén több tömbház összeomlik, ilyenkor a mi egységeink utóbbiakhoz fognak kiszállni, és az intézményben dolgozóknak kell beavatkozniuk mentéssel, oltással vagy más hasonló módon” – tette hozzá.
András-Nagy Róbert, a megyei kórház menedzsere megkeresésünkre elmondta: általánosságban elégedett a gyakorlattal, látható, hogy a havi felkészítők, gyakorlatok hasznosak. „Figyelembe véve, hogy külföldön mennyit áldoznak a katasztrófavédelemre, -elhárításra, és ehhez képest Romániában mire van lehetőség, úgy gondolom, viszonylag jól fel vagyunk készülve egy ilyen eset kezelésére” – fogalmazott. Példaként megemlítette, hogy a gyakorlat meghirdetésétől számítva öt perc alatt sikerült öt pácienst kimenteni a belgyógyászatnak, valamint az ideggyógyászatnak is otthont adó régebbi épületből, és ez kimondottan jó eredmény. Emellett kiderült, hogy az úgynevezett „fehér terv” alkalmazásával is elég jól állnak, a becsült időnél kevesebbre volt szükség. Ez a terv akkor lép érvénybe, amikor a sürgősségi eseteket fogadó osztály nem képes már ellátni a beérkező nagyszámú sérültet (így egy katasztrófa esetén), és ilyenkor az intézmény többi szakemberét is kénytelenek bevonni. András-Nagy Róbert szerint az ilyen gyakorlatok – amelyeket egy évben legalább egyszer elvégeznek – egyik lényeges hozadéka, hogy sikerül azonosítani azokat a részleteket, amelyeken még dolgozniuk kell.
Érdeklődésünkre a menedzser elmondta: a kórház épületei közül, amelyekben gyógyítás, orvosi beavatkozás is zajlik, jelenleg kettő van olyan állapotban, hogy egy földrengés esetén komolyan károsodhat, egyik a tüdőbeteg-gondozó osztály több mint százéves ingatlanja, másik a már említett fehér épület, amely egyebek mellett a belgyógyászatnak ad otthont.