Ezekben nem fegyverekkel vagy fénykardokkal hadakoznak egymással, hanem törvényparagrafusokkal, gyilkos szavakkal vagy titkosszolgálati módszerekkel próbálják megsemmisíteni egymást.
A háborúban a következő erők vonulnak fel: egyik oldalon a korábbi harcban, a választásokon győztes két párt Dragnea fővezérrel és Tăriceanu alvezérrel az élen. Kibicnek ott vannak a választók, akiket Dragnea és csapata némi fizetésemelésekkel le akart kenyerezni. Viszont ezek eléggé megbízhatatlanok, kiszámíthatatlanok, mert gyakran utcára vonulnak ellenük, ha valami nem tetszik. De segítségül még számításba jöhetnek a katonák és rendfenntartók, akiknek zsoldját alaposan megemelték abban reménykedve, hogy ha kell, zsoldjukba szegődnek. Másik oldalon ott van a korrupcióellenes ügyészség a hős amazonnal, Kövesi Codruţa Laurával az élen, aki dossziék mögött lesben megbújó, prédára váró, éhes farkasként figyel és lecsap áldozataira. Számára támaszul ott vannak a titkosszolgálatok szemei és fülei, amelyek Cerberus-éberséggel őrködnek és figyelnek minden mozgást a korrupció dzsungelében és mindenütt, ahol számukra kedves áldozatot szimatolnak. Ha kell, a korrupcióellenesnek kikiáltottak segítségére sietnek a külföldi országok diplomatái, az uniós bürokraták, akik törvényi munícióval bátorítják őket, és gyakran tartanak velük együtt haditanácsot. Páholyból a mi fegyverkező elnökünk, Iohannis is figyel, s néha, némi külföldi feltöltődés után megereszt egy-egy sorozatot a fő ellenségnek számító Dragneáék ellen. Az ellenzék közben, mint a hal a parton, Orbán Ludovic szájával tátogtat.

A harcban most éppen ott tartanak, hogy a korrupcióellenes ügyészség hatlövetű dossziéi közül egy újabbat vetettek be a hatalmon levők ellen. Ebben az említett ügyészség a kormány két gyönge (leggyengébb láncszemnek számító?) női tagját támadja kartácstűzzel. Épp a fejlesztési minisztert, (sejde!) Shhaideht és az európai ügyek miniszterét, az ólomsúlyú Rovana Plumbot vették célba kőkemény vádakkal. Kövesi mint cowboy a coltot rántotta elő a vádat, miszerint a Duna melletti Belina-tavacskát és a Pál-ágat állami tulajdonból Teleorman megye tulajdonába játszották át még 2014-ben, állítólag törvénytelenül a két, most éppen miniszteri bársonyszékben pihegő miniszternő hathatós segítségével. Persze az egészet az álnok barát, a korábbi miniszterelnök és párttárs, Ponta fújhatta be és fel, mivel a tó végül is Dragnea fiának kez(elés)ébe került. Hát tehet róla Dragnea, hogy szeret halászni a Belinában és a zavarosban, ha némi nagy fogást remél? Most a támadások és a vádak ellen az uralmon levő kormánypártok a parlament sáncaiba bújva sündisznóállást vettek fel, és védőgyűrűt vontak az említett két markotányosnő körül. Halál- és igazságmegvető bátorsággal védelmezik kormányukat és a nimfákat. Az állóvízbe Laura Codruţa Kövesi dobta az első követ, és ő küzd legádázabbul ellenük. A titkosszolgálatok és egyes hírközlő szervek segítségével – állítólag még beépített újságírói is vannak – lehallgattak kb. háromszázezer személyt, akik mind-mind rettenetes állambiztonsági veszélyt jelentenek, és akiknek feje felett ott lóg az igazságügy és Kövesi Damoklész-kardja.
Az igazságszolgáltatás, élen a miniszterrel, nem a barikád korrupcióellenes oldalán harcol e csatában, az Igazságügyi Felügyelet fel is jelentette Kövesit, és vizsgálatot indítottak ellene. Az igazságügyi miniszter egymaga is vitézül küzd, hogy törvénybe iktassák: csak az követ el hivatali visszaélést, aki 200 ezer lejnél nagyobb kárt okoz.
Amit úgy is lehet értelmezni, hogy a kisstílű csaló mondhatja: bocs... és már büntetlenül meg is úszta.