A múlt hétKi érti mindezt?

2017. október 2., hétfő, Jegyzet
Kuti János

Bajor Andor, a kiváló író, költő, műfordító, humorista, aki szombaton lett volna 90 éves, és már 26 évvel ezelőtt eltávozott e földi árnyékvilágból, nem értette, mit akarnak a kurdok, „amikor nekik van öt szép és becsületes hazájuk, és nem lehet tudni, miért kevés ez nekik”. De nemcsak ő nem értette akkor, hogy mit is akarnak a kurdok, hiszen ennyi idő elteltével sincs előrelépés a kurdok megértésében.

Ezért áll a világ még ma is értetlenül múlt hétfői népszavazásuk után, amelyen Irakban az 5,5 millió szavazó 72 százaléka vonult az urnák elé, és azok több mint 90 százaléka szavazott arra, hogy a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak. Pedig a kurdok még mindig élhetnének boldogan nem egy, hanem öt, őket igen szerető hazában, amelyek úgy ragaszkodnak hozzájuk, mint rágcsálófogó ragasztó az egérhez. Törökországban Erdogan elnök, mint a rosszalkodó gyerekeit szerető apa, megígérte: megfegyelmezi és meg is bünteti őket. A szankciók gazdasági, diplomáciai és katonai jellegűek lesznek. Nem potyára hadgyakorlatoztak a törökök Észak-Irak közelében. Mint mondta a török elnök: „Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk.” No igen, tudja ő, hogy az ilyen éjszakák nagyon hatásosak és meggyőzőek (legyőzőek) lehetnek, mint Szent Bertalan éjszakája (1572. augusztus 23–24.), amikor a Párizsba békülési szándékkal érkezett hugenottákat (reformátusokat) a király beleegyezésével legyilkolták.
A hidegháború idején a nemzetfelszabadító szerepben tetszelgő Szovjetunió a mások által meghódított gyarmatokat igyekezett szabaddá tenni. Aztán azok válaszként a szovjet birodalom leigázott nemzeteit. Mostanra már egyensúlyba került a világ. A gyarmatok megszűntek, a Szovjetunió szétesett, minek bolygatni tovább a világ rendjét? Mára már senkinek sem érdeke, hogy újabb, szabad országok, nemzetek jöjjenek létre. A Szovjetunió felbomlása miatt a nagyhatalmak nem tiltakoztak, és végül is megengedték a soknemzetiségű Jugoszlávia szétesését is (amelyet az első világháború után tákoltak össze), és létrejöttek olyan kis országok, mint Montenegró 600 ezer, Macedónia és Szlovénia 2–2 millió lakossal. De vannak olyan törpe és virágzó államocskák is, mint a Vatikán, Liechtenstein, Andorra vagy Monaco. És érdekes, hogy ezek is elég jól meg tudnak sülni saját zsírjukban.
Ha még élne, Bajor Andor mostanra már azt sem értené, hogy mit is akarnak a katalánok, akik szeretnének kiválni Spanyolországból, és ezért népszavazásosdit játszottak, pedig a spanyolok tizenötezer rendőrrel, csendőrrel igyekeztek csendre inteni őket.
Az ilyen példák nem jók, hiszen ettől mások is vérszemet kaphatnak. A baszkok is vackolódnak (vagy baszkolódnak?), és a skótok is akik már szerveztek egy sikertelen népszavazást, és most újra pedzegetni kezdték.
A hasonló gondok elkerülése érdekében félre kellene tenni a politikai korrektséget, mert ezek a népek, nemzetek, nemzetiségek a szép szóból nem értenek. Hiába mondják nekik, húzzátok meg magatokat, nem férnek a bőrükben és szerető hazájukban. Csak a fegyverek hangján értenének, de hát az nem nagyon illő, pedig csak néhány ezer ilyen elégedetlenkedőt, függetlenedésre buzdítót kellene feláldozni, és akkor nem a nagy és egységes haza szenvedne kárt. A katalánok a spanyol polgárháborúban a rossz oldalon álltak, ezért aztán a diktátor, Franco betiltotta a katalán nyelvet, és korlátozott mindent, ami katalán. A polgárháború után a kivégzések és a börtön elől menekülők 60 százaléka katalán volt. Jó lecke, mert 42 évnek kellett eltelnie Franco halála után, hogy ők függetlenségesdit kezdjenek el játszani. Sok jó megoldás van, amellyel meg lehet előzni az ilyen kellemetlenségeket, amelyeket egy-egy népecske, nemzetecske okoz, amikor az önrendelkezésre hivatkozva elkezdett követelőzni. Az első és második világháború s más fegyveres konfliktusok lezárásakor mindig példásan megtörtént a győztes hatalmak önrendelkezése a kisebbek vagy legyőzöttek felett. És olyankor hatékonyan lehetett megoldani ezeket a konfliktusokat úgy, hogy kiirtották a kisebb önrendelkezni óhajtókat, kitelepítették őket, munkatáborokba vitték, több országba szórták szét és így tovább. De úgy látszik, mégsem voltak elég jók ezek a módszerek, mert maradtak, akik szép hazájukban, jó dolgukban még szabadabbak akarnak lenni.
Bajor Andor mára már azt sem értené, hogy mit is akarnak a székelyek, miért szeretnének önrendelkezést, amikor pedig szép csendben beolvadhatnának, mint cukor a pálinkának való cefrébe.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 566
szavazógép
2017-10-02: Máról holnapra - Nagy D. István:

Mert nekik nem fáj

Egyre kevésbé világos, mely valóságsíkon ténferegnek Románia vezetői, az viszont egyértelmű, hogy annak semmi köze a lakosság szürke hétköznapjaihoz. A hatalmi ágak képviselőinek gondjait elnézve – igazságügyi reform feletti torzsalkodás, engedjük vagy sem a minisztereket kivizsgálni, távozzon a főügyész vagy maradjon, a magyarok várjanak az anyanyelvhasználati igényeikkel, helyette ünnepeljenek csak tisztességesen a centenárium évében, és folytathatnánk – a napnál is világosabb, párhuzamos életről beszélünk.
2017-10-02: Közélet - Váry O. Péter:

Sikerre ítélt kürtőskalács-fesztivál

Az égiek is szerethetik a kürtőskalácsot, de legalábbis pártolják eme hungarikum – s általa Székelyföld – népszerűsítését: gyönyörű őszi időben zajlott a hétvégén tartott Kürtőskalács – édes ízek fesztiválja, rengeteg embert, szentgyörgyit és sok vendéget is vonzva a főtérre. Az első ízben megszervezett fesztiválon a kürtőskalácsok megmérettetésére is sor került – a szakmai zsűri döntése alapján pedig az derült ki, Sepsiszentgyörgy, bár magára vállalta a kürtőskalács fővárosa címet, mégsem Háromszék az igazi hazája a botratekercsnek: az év székelyföldi kürtőskalácsa címet egy csíkszeredai, az ezüstérmet pedig egy csekefalvi cég nyerte el. Kárpótolta azonban a fesztiválszervező házigazdákat a borvizes palacsintasütő, no meg a kreatív kürtőskalácssütő verseny eredménye.