Az ukrán helyzetről szólva Szijjártó Péter kiemelte: a törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket. Komoly veszélyt jelent, hogy jelenleg a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is az ukrán parlament előtt van – közölte.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon fenn Romániával, hiszen „sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni”. Emlékeztetett: hiába kérte mindkét ország többször is Ukrajnát, hogy ne fogadja el az oktatási törvény módosítását, mégis megtették, holott az súlyosan sérti a kisebbségek jogait. Több mint félmillió magyar és román él Ukrajnában, ezért is lépnek fel közösen az ügyben – közölte.
Úgy vélte, az ukrán törvény ellentétes az ország alkotmányával is, egyes kisebbségeknek több jogot biztosít, mint másoknak. A nyelvtörvényt illetően pedig közölte: ha a kijevi parlament elfogadná azt úgy, ahogy a törvényhozás kulturális bizottsága már megtette, akkor jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelvhasználati lehetőségei. Azért is fontos, hogy most a két ország közösen lép fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter megjegyezte: az elmúlt két és fél hónapban már harmadszor tartott kétoldalú találkozót Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel, de „ez így normális”. Magyarország és Románia két olyan szomszédos ország, amelyek sok szállal kötődnek egymáshoz a kisebbségek által, és fontos gazdasági partnerek is – tette hozzá.
Szijjártó Péter kitért rá: remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és az RMDSZ, a katolikus egyház és a romániai kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldja ezt a helyzetet.
Az RMDSZ delegációjával folytatott megbeszélésről beszámoló Porcsalmi Bálint, a szövetség ügyvezető elnöke azt mondta, az erdélyi magyarok és az RMDSZ érdeke is az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd, partneri viszony és erős gazdasági kapcsolat legyen. „Örvendetes, hogy a két ország külügyminisztere augusztus után most újra találkozik egymással. Reméljük, hogy ennek eredményeként javul az államközi viszony, és előrelépések történnek a közösségünk számára is fontos kérdésekben, ilyen például a marosvásárhelyi iskola ügye. A kérdés ugyan még távol áll a rendezéstől, de reméljük, hogy egy idén elfogadott törvénnyel újraalapítható lesz az iskola. Ez az itthoni érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás és a magyar kormány határozott fellépésének is köszönhető” – fogalmazott Porcsalmi Bálint. A megbeszélésen a gazdaságfejlesztési programról is beszéltek a felek, amelyet a magyar kormány segítségével hamarosan a mezőségen indítanak útnak, abban bízva, hogy a pilot program után ezt Erdély-szerte is ki tudják terjeszteni. „A pozitív előrelépések mellett tájékoztattuk a minisztert arról is, hogy melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek elé közösségünk néz az elkövetkező időben: a centenárium kapcsán már most jól látjuk, hogy idén elkezdődött az erre való „felkészülés”, hiszen elindult a magyarellenes hangulatkeltés, amely nemcsak politikai színtéren, hanem a közösség mindennapjaiban is tetten érhető és érezhető. Ennek a folyamatnak is közösen kell gátat szabnunk: egyenes beszéddel, nyílt kommunikációval, pozitív hozzáállással” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.