Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke érdeklődésünkre kifejtette, tudomása szerint a bérmódosításokat még megoldják valahogy, átcsoportosításokkal, Háromszéken legalábbis általánosságban így jártak el, legfeljebb pár önkormányzatnál lehet gond, de erre utaló hivatalos értesítést nem kaptak. Az alelnök felidézte: az elmúlt években sem volt eddig példa arra, hogy a béreket nem tudták volna biztosítani – függetlenül a költségvetés-kiegészítéstől –, pénzügyi-műszaki okok miatt kisebb csúszások előfordultak, de hosszan tartó elmaradásról nem tud. Most sem valószínű, a működési költségeket általában átszabták, és a fizetések folyósítása egyébként is előnyt élvez – szögezte le Henning László. A törvény egyébként igen egyszerűen és egyértelműen fogalmaz, ami a bérszinteket illeti. A felső szint a megyei önkormányzatnál az alelnök bére, ennél egyetlen fizetés sem lehet magasabb az intézményben. A városi, községi önkormányzatoknál a viszonyítási alapot az alpolgármester bére jelenti. Utóbbi szintjét a törvény a lakosságszám szerint határozza meg. Egy 3000 és 5000 közötti lélekszámú község esetén ez valamivel több, mint bruttó ötezer lejt jelent, ennél kisebb közigazgatási egységeknél 4300 lej körüli, a nagyközségek (amelyekből Háromszéken viszonylag kevés van) esetében pedig 6500 lejt tesz ki.
Henning László meglátásában az, hogy a költségvetés-kiigazításból az önkormányzatok kimaradtak, inkább a beruházások vonalán okoz fejtörést. Ebben az évben egyrészt a Helyi Fejlesztések Országos Programjának második kiírására nyújtottak be nagy értékű pályázatokat az önkormányzatok, illetve más kisebb-nagyobb uniós támogatási vonalakra is, valamint ott vannak még a már kivitelezésben lévő beruházások is. Utóbbi kettőnél még az év elején lehetőség nyílt a tervezésre, már a helyi költségvetések kialakításánál előre láthatták, milyen önrészről lehet szó, melyek a saját forrásból biztosítandó költségek, a fejlesztési program esetében viszont már más a helyzet. Ez hivatalosan azért előnyös, mert nincs önrész – ami viszont csak részben felel meg a valóságnak. A kormányprogramon keresztül finanszírozott beruházások esetében ugyanis elég sok az el nem számolható költség, így például egy telep felépítését ugyan támogatják a központi büdzséből, de a kötődő infrastruktúra (utak, közművek, más szolgáltatások) kialakításának költségeit már az önkormányzatnak kell állnia. És ezek általában nem kis összegek, ha figyelembe vesszük, hogy a községek közül legalább egy tucat 10 millió lejt meghaladó fejlesztésekre kért támogatást. Az el nem számolható kiadások magasak, amennyiben a költségvetés-kiigazítás megtörtént volna, az önkormányzatok részben fedezhették volna ezt, esetleg előzetes kiadásaikat. Utóbbiak azért keletkeztek, mert a program meghirdetésekor a legtöbb elképzelés még csak tervezési szinten létezett, és eredetileg november harmincadikáig kellett volna az önkormányzatoknak a részletes dokumentációt benyújtaniuk – részletezte Henning László. Hozzátette: tudomása szerint sokan arra számítottak, hogy a terveket és más okiratok megszerzését ebből fedezik, emiatt előfordulhat, hogy végül több pályázat elúszik, mert nem lesz rá keret, hogy a teljes dokumentációt összeállítsák. Ráadásként a kormány október 30-ra módosította a leadási határidőt. A pénzhiány kapcsán eddig Árkos község jelezte: félő, hogy nem készülnek el a helyi utak korszerűsítését célzó tervvel.
Felvetésünkre, hogy ilyen körülmények között igencsak megapadhat a támogatható beruházások száma, Henning László elmondta: tapasztalatuk szerint minden benyújtott igénylés szerződéssel végződik, a nagy kérdés inkább az, hogy községek végül hány elképzelésüknél képesek a dokumentációt elkészíteni. Az alelnök Dobolló példáját említette: 13 beruházásról van szó, de várhatóan ebből 6 vagy 7 kerül szerződési szintre. Többre nem lesz idejük a közelebbi határidő miatt.
Az önrésszel és az el nem számolható költségekkel az elkövetkező években lehet még jelentősebb gond – véli Henning László, aki Előpatak példáját hozta fel. A község Előpatak és Árapatak települések ivóvíz-hálózatának bővítésére pályázott uniós vidékfejlesztési alapból, és saját forrásból 300 ezer eurónak megfelelő összeget kell kigazdálkodnia. A finanszírozási szerződést aláírták, de egyértelmű, Előpatak sem most és várhatóan az eljövendő két-három évben sem rendelkezik majd ezzel az összeggel, ezért lett volna hasznosabb, ha a költségvetés-kiegészítésnél legalább 2–300 ezer lejben részesül, amit erre a célra tudtak volna fordítani.

Számítottak a változásokra
A lapunk által megszólaltatott elöljárók szerint a bérszint növekedése nem okozott fennakadást, tekintve, hogy a törvény hatályba léptetése várható volt, és az éves költségvetés összeállításánál általában figyelembe vették ezt a lehetőséget. Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere elmondta: némileg túl is számolták a költségeket, így minden tervezett emelésbe belefértek az elkülönített összeggel. Fodor Imre, Illyefalva polgármestere hasonlóan nyilatkozott, kijelentve: minden évben úgy állítják össze a büdzsét, hogy az csak fedezhető költségeket tartalmazzon, a bérek tekintetében előre látható volt, hogy milyen változásokra lehet számítani. Dombora Lehel, Réty községvezetője szerint esetükben sem volt gond a 153-as törvény alkalmazásával. Daragus Attila, Torja polgármestere is hasonlóan nyilatkozott, már év elején számoltak a béremelésekkel. Az elmaradt költségvetés-kiegészítés viszont már kellemetlenül érintette őket, tekintve, hogy abba a helyzetbe kerültek, hogy a saját büdzséjük tartalékalapjához kellett nyúlni, illetve egyes kisebb működési és fejlesztési kiadásról le kellett mondaniuk, és az erre a célra előirányzott összegeket átcsoportosították. Fodor Imre és Dombora Lehel szerint a tartalékalapból képesek fedezni az önrészt és a nem elszámolható költségeket. Demeter Ferenc arról számolt be, hogy két-három beruházást halasztottak a következő évre, illetve egyes működési költségeiket más forrásból kell fedezniük. „Az előző években jó világ volt, hiszen mindenki számolt azzal, hogy lesz költségvetés-kiegészítés, ezért némileg könnyebb volt bizonyos beruházásokat vállalni” – vélekedett Fodor Imre. Daragus Attila rámutatott: a program kapcsán bejelentett hatalmas összegekről ők már sejtették, a pénz nem tart örökké, így készültek, és a pályázati garanciaalapból fedezik, amit tudnak. Az elöljáró ugyanakkor nem túl bizakodó: várhatóan jövőre sem lesz jobb a helyzet, hiszen a bér- és nyugdíjemelések jelentik a kormány számára a prioritást.