Félszáz idős ülte körül a szotyori kultúrotthon megterített asztalait vasárnap, igennel felelve arra a meghívásra, amelyet az idősek-nyugdíjasok ünnepére kapott Miklós András falufelelőstől, a helybeli református egyházközség gondnokától, s örvendtek, hogy évente jelen lehetnek az idősek napján.
Vasárnapot az ünnepnek és az együttlétnek szentelték a város- peremi településen. A délelőtti istentiszteleten Berszán Sándor református lelkipásztor hirdetett igét, Máté evangéliumából vett példázatokkal tette fel a kérdést: sikerül-e a mai embernek megtalálnia a szentírásban emlegetett igazgyöngyöt? Örvendhet-e a mai ember a nyugdíjas kornak, annak, hogy jó földbe vetette éltében a bibliában emlegetett picinyke mustármagot, mely naggyá nőve, táplálékot-eledelt terem az utánunk jövő ifjú emberöltők számára? Az Úr mindenkinek adott egy mustármagnyi lehetőséget rejtett kincsként, alkalmat arra, hogy azt meg is éljük hittel, mert ez az élet igazgyöngye. Ezeket a példázatokat bontotta ki az ünnepi áldásában is, melyben az egybegyűltek részesültek. A falufelelős az időseket köszöntötte és azokat a cégeket, amelyek anyagilag segítették a találkozó megszervezését. A népviseletbe öltözött helybeli fiatalok hozzájuk szóló versidézeteket olvastak fel. Hálás lehet az, aki erős szívvel megöregedett – hangzott el, mert akik lélekben ifjak, csak azok a boldogok! Moldvai csángó és nyárádmenti táncokkal lépett fel a helyi fiatalok csoportja (betanították Gáspár Attila és Pózna Gabriella). Az ünnepi eledel-ital mellé szólt az időskorúaknak tetszetős muzsika.
A nem mindennapi találkozó arra is jó volt, hogy szó essen a városperemi település gondjairól. Szotyorban úgy adódott, hogy azonosak a polgári település és az egyházközség gondjai.
– Mi az, amiről beszámolhat, mi történt a választás óta eltelt időszakban? – kérdeztük Miklós Andrást.
– Igyekeztem közösségi óhajainkat-elképzeléseinket a városi önkormányzat tudomására hozni abban a reményben, hogy számíthatunk segítségükre. Csempéket javítottunk az óvodában, egyetlen tanintézetünkben, mert a nagyobb tankötelesek az Ady Endre Általános Iskolába ingáznak. Délutáni óvoda is van tizenkét gyermek számára a szülők költségén, az ágyak beszerzésében az említett iskola segített. Reméljük, a közeljövőben a szennyvízhálózat kivitelezésére is sor kerül, ami miatt, sajnos, elmaradt az utcahálózat modernizálása. Befejeztük a templom javítási-tatarozási munkálatait, esővízcsatornát szereltünk fel, csak a belső meszelés maradt jövőre. A városi önkormányzat fűtési segélyben részesített. Az alsónánai testvértelepülés anyagi támogatásából nyílászárókat cseréltünk az imaházon, és tetőjavítást végeztünk. Pénzre lenne szükség a kultúrotthon tetőzetének részleges javításához is. Hasonló munkálatokat szerződünk a papi lakásra is, amely megérett egy főjavításra. Sajnos, a tervező késedelmén múlott, hogy a ravatalozóház tervét még nem tudtuk letenni a városi tanács asztalára, pedig arra is szükség lenne. Egy motoros kaszálógépet kértünk és kaptunk a tanácstól zöldövezeteink gondozására, köszönet érte. Örvendünk, hogy a mi településünk is benne van abban a közös pályázatban, amit a városvezetés készített Kilyén és Szotyor közvilágítási hálózatának korszerűsítésére. Sajnos, az Olton átívelő híd állapota nem teszi lehetővé a súlyosabb gépek- szállítóeszközök közlekedését, s ennek megoldására a megyei tanács segítségét akarjuk kérni. Gondokból soha nem fogyunk ki – fejezte be a falufelelős.
Nem telt el esemény nélkül az idei nyár sem. Önerőből sikeres csoportos Coen-tábort szerveztek helyben, amelyen hatvan-hetven gyerek – óvodás és I–VIII. osztályos tanuló – vett részt. Volt ott ének, kézműves- foglalkozás, egyházi színdarab, melyet bemutattak a gyerekek szüleiknek-nagyszüleiknek is. A megszabott napi tevékenységet Kiss Margit és Demény Márta nőszövetségi elnök vezette. Sikeres falunapokat tartottak, és ez alkalommal emlékkopját avattak a magyarországi Alsónánával működő testvéri barátság negyedszázados évfordulójára az eresztevényi kopjaparkban. Kultúregyüttessel vettek részt az alsónánai szüreti mulatságokon.