Magyar indítvány alapján sürgősségi politikai vitát tart az ukrán oktatási törvény kapcsán kialakult helyzetről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) – közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Németh Zsolt a parlamenti közgyűlés ötnapos strasbourgi ülésének első tanácskozását követően elmondta, a csütörtöki vitára úgy kerül sor, hogy a közgyűlés merőben szokatlan eljárásnak tartja Ukrajna részéről, hogy a vitatott ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban csak Petro Porosenko ukrán elnök jóváhagyását követően fordultak a Velencei Bizottsághoz álláspontja kialakítása érdekében.
Magyarország úgy gondolja, Ukrajnának elemi érdeke, hogy a belső stabilitás megteremtése miatt tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a területén élő nemzeti kisebbségek alapvető jogait – húzta alá. Mindez a hosszú stabilitás elengedhetetlen része. Egy instabil Ukrajna senkinek, de magának az ukrán kormánynak sem érdeke – tette hozzá a politikus.
Az ukrán parlament szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé kizárólag az ukránt teszi.
Németh Zsolt elmondta azt is, hogy a néppárti frakció a parlamenti közgyűlés új elnökjelöltjének választotta Emanuelis Zingeris litván rendszerváltó politikust, a litván parlament külügyi bizottságának korábbi elnökét a pénteken hivatalából lemondott Pedro Agramunt helyére. A közgyűlés új elnökének megbízatása januárig szól, ugyanis a jövő év elején tervezett tanácskozáson minden bizottsági és közgyűlési tisztséget az Európa Tanács meg fog újítani.
Pedro Agramunt pénteken nyújtotta be lemondását, miután a közgyűlés bizalmatlansági szavazást kért ellene. A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló szervezet közgyűlésének elnöksége áprilisi ülésén határozott úgy, hogy megvonja bizalmát Agramunttól, ugyanis az elnök korábban az orosz kormány által biztosított repülőgépen Szíriába utazott, ahol találkozott és megbeszéléseket folytatott Bassár el-Aszad elnökkel, továbbá azért, mert érintett lehet abban, hogy Azerbajdzsán 2 millió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről.