A Módos asszony üres kézzel című regényről Tamás Kincső elmondta, azért írta, hogy bebizonyítsa magának: író. Kijelentette, a regény nem róla szól, bár később beismerte, a történet családi ihletésű. Egyfajta valóságot írt meg a generációk közti különbségről, mert „végig kellett néznem, ahogy szüleim nem értik, miért él bátyám Amerikában”. Mint mondta, megfogalmazott egy olyan valóságot, ami nem egyezik a szüleiével, és ehhez bátorság, vakmerőség kellett. A könyvet amúgy elrettentő példának szánta, tette hozzá. Káli István, a második Forrás-nemzedék tagja hosszú kihagyás után írta meg A szemfényvesztett című harmadik regényét, a történetet öt évig hordta magában, aztán mikor nekiült, egyből kiírta magából. Motivációjáról azt mondta, „meg kellett érnem azt az életkort, amikor el kellett döntenem, miért vagyok az, ami, és az, aki”. Regénye Marosvásárhely 1944–1969 közötti történetét tekinti át a kispolgár szemszögéből, „ami ebben benne van, az én képzeletem világa, alapul véve a történelmi eseményeket”, mondta, hozzátéve, „bennem így fogalmazódott meg az a kor”, amely azért fontos időszak, mert „mindannyian annak a kornak vagyunk a következményei”.