Milyen sorsot szánt az élet egy árvaházban nevelkedett cigány lánynak? Hát egy elmebetegségből felgyógyult, de továbbra is a kórral küzdő fiatal székely lánynak?
És milyen sorsa volt a gyógyítóknak, olyanoknak, mint a náci koncentrációs táborok orvoskísérleteit végrehajtó Nyiszli Miklósnak, az önmagát sikertelenül gyógyítani próbáló Csehovnak? És milyen sorsuk van a köztünk élő székelyeknek, mi az a nagy hűhó Nyirő József újratemetése körül, miért hasonult meg Zsigmond Márton képzőművész a csíkszeredai mozi homlokzatára készített alkotásának hányatott sorsa miatt? Ilyenekről szól Cseke Gábor legújabb, Sorsok könyve című kötete, amelyet szerda délután mutatott be a szerző Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A szépirodalom és a publicisztika határán mozgó írásokat műfajilag olvasónapló felé hajazó esszéknek nevezte Cseke Gábor, aki „hősei” kiválasztásáról elmondta, azt bizonyították, nincs lehetetlen. Ahogy sáfárkodik az ember a saját sorsával, az amiről érdemes és kell beszélni, állapította meg, mintegy megindokolva az évek során született írásai könyvbe gyűjtésének szükségességét.
