E község esetében ez nem képezhet vitát, ugyanis azonkívül, hogy a négy faluból álló település népe becsülettel kivette részét a háromszéki önvédelmi harcban (elég, ha Czetz tábornokra és Nagy Ferenc lelkészre gondolunk), a Gidófalvi családból Gidófalvi László negyvennyolcas honvéd főhadnagyként védte a hazát, Gidófalvi István pedig, mint a Székely Egylet tagja, az erdélyi magyar birtokok jogi védőjeként szerzett érdemeket. Ezért tart a sas az új címerben huszárszablyát, és nem tollat, mint a régiben — tudtuk meg tervezőjétől, Szekeres Attila heraldikustól. Az új elemként bekerült négy csillag a községet alkotó négy települést jelképezi. A község története falumonográfiába kívánkozik. Riportutunkon azonban alább, sokkal alább szálltunk a dicső múltból: a hétköznapi élet ügyeit-bajait kerestük, nyomban a helyhatósági választások utáni csendárnyékban.
A szélsárkányon: 1904 Érkezésünkkor éppen a sepsiszentgyörgyi Ördög cég szépítette a községházát. Az önkormányzat megtakarított pénzét fordította erre. A kupola kiabálóan jelzi, a Monarchia idején épült. Belsejében talán már nem is hiányzik semmi ahhoz, hogy megfelelő körülmények között lehessen vinni a községvezetés bokros teendőit. Az eltelt időszakban korszerűsítették a kultúrotthont, mellé olyan konyhát teremtettek, amely a mindenkori rendezvények gond nélküli lebonyolítását szolgálja. A zöld pasztellszínbe öltöző faluházára visszakerül a Czetz-emléktábla, -plakett és Nagyvázsony testvértelepülés emléktáblája. Gidófalván az épületalakításokkal történelmet írnak: a községközpontban emeletes új iskola és tornaterem épül, Angyaloson hasonló, az önkormányzat kezdeményezésére Étfalvazoltán új kultúrotthont, Fotosmartonos szociális jellegű új épületet kapott. — A teljesen közművesített, központi fűtéssel ellátott központi iskolában az emeleti termek belső vakolása, simítása, az illemhelyek rendezése van még hátra — mutatta a megújult épületet Ambrus Zoltán igazgató. — Az Ördög Kft.-vel dolgoztatunk, iskolakezdésre el fog készülni a tornaterem és az iskola is, persze, ehhez több milliárd régi lejnek kell befutnia az önkormányzat pénztárába. Ezzel nem áll meg az elképzelések sora, mert az iskola udvarán lévő régi szép épületet is fel szeretnénk újíttatni. Van, aki tudni véli, hogy Kós Károly tervezte, de ha nem is így volna, az ő stílusát követte az építész. Információs központot lehetne ott kialakítani, oda költözne az iskolai könyvtár. Bízom abban, hogy felújításában segít majd az önkormányzat. Fotosmartonosban ugyancsak az említett segítséggel újíttattuk fel az iskola és a kultúrotthon tetőzetét, a többi belső-külső teendő 2009-re marad. Étfalván új tetőszerkezetet kapott a Bethlen Kata-iskola, két belső osztálytermet sikerült kialakítani, az óvoda épületének felújítása pedig egy kormányprogram része. Készül a sport és a testnevelés helye A közjó Hol tart ez a község az infrastruktúra kiépítésében? — kérdeztük Berde József újraválasztott polgármestert, aki az Országos Ökológiai Párt színeiben fogja irányítani a községet az elkövetkező négy esztendőben. A tanács sokszínű: a zöldeknek hat, az RMDSZ-nek kettő, az MPP-nek is két képviselője van, egy tanácstag pedig független a tizenegy tagú testületben. — Akár kampánytevékenységnek is vehették, de őszintén örvendtek az étfalviak, hogy sikerült aszfaltoztatnunk a községközpontot és a falut összekötő 1100 méternyi útszakaszt. A vízlefolyók és az átereszek kiépítésével folytatjuk. Van építészeti engedélyünk a volt pártfarm felőli angyalosi bekötőút modernizálására is mintegy 2400 m hosszúságban. Várjuk a pénzalapokat. A tavaly megtakarított pénzből 50 000 lej értékben tört követ vásároltunk. Így állunk a zoltáni Olt-híd újraépítésével is, amit a tavalyi 7-es kormányrendelettel pályáztunk meg. Maradék pénzünkből megrendeltük a szükséges gerendákat. Tervünk a soron levő kormányrendelet alapján megpályázni a községen áthaladó 28-as műút teljes korszerűsítését. Ez köti össze a települést a Csík felé tartó nemzetközi úttal. Ezt úgy kellene megoldani — lévén, hogy útjában áll az Olt áradásainak —, hogy hatalmas átereszhídjaival átengedje a vizet, és ne veszélyeztesse többé az ár az északabbra fekvő Étfalvazoltánt. Eléggé előrehaladott állapotban a község ivóvízhálózatának kiépítése, s vele együtt épül a szennyvízcsatorna. Most Angyaloson a sor, a fő vízvezeték ott is földben, s folyamatban a nagy kapacitású víztartály elkészítése. A tanügyminisztérium pénzén épül az új iskolahálózat. Az önkormányzat is megtett mindent, hogy szeptemberre elkészüljön a gidófalvi és az angyalosi új iskola. Angyaloson eddig két épületben, lehetetlen körülmények között folyt a tanítás, miután a régi épületet visszakapták az örökösök. Avató és dáridó Gidófalvára ma már díszes falukapun lehet belépni. Amellett, hogy szép és mértéktartó faragás díszíti, külön értéke, hogy készítője Kövér György helybeli faragóművész, aki Kovászna egyik legismertebb mesterével, Makó Csabával dolgozott együtt. A kaputükröket a nemes székely nemzet és a község új címere díszíti. A falutáblán székely rovásírás adja tudtára az érkezőnek, hogy a Székelyföldön jár, no meg azt is, hogy a község testvértelepülése a Bakony alatti Nagyvázsony, ahol Kinizsi Pál vára emlékeztet a Balaton-felvidék színes történelmére. A kaput a választások előtti kampánycsendben állították. Tíz hasonló falutábla készült el a község bejárataihoz, ötöt már felállítottak. A testvéri kapcsolatokat ápolandó az angyalosi táblán a magyarországi Dad, az étfalvazoltáni táblán pedig Pula testvértelepülés neve is ott áll. A nagykapu avatójára-szentelésére ezután kerül sor, miképpen a hagyományos Gidófalvi dáridóra is. Mégpedig a hét végén, július 5—6-án, amikor ökörsütéssel és helyi állatokkal megrendezett lovas- és fogathajtó versennyel egybekötött kettős falunap, melyet idén ötödik alkalommal tartanak meg. Ebben az évben a község összes gyermeke színpadra lép, megmutatják az ,,aranytartalék" tehetségét. — Ha nem tudom kivinni a tanács előtt az általam elképzelt programot — mondta Berde József —, akkor magam és támogató barátaim segítségével is megszervezem úgy, hogy a választópolgárok pénzéből ne költekezzünk. A község népének a mindennapi munka mellett egy évben egyszer kijár egy dáridó. Ügyes-bajos hétköznapok A polgármester felháborodásának adott hangot, s elmondta, hogy a megyei szinten nyilvántartott évszázados gidófalvi millenniumi hársfát, a hivatalos szervek tudta nélkül, felette megcsonkította, csúffá tette a fa mellett lakó Tóth Lajos, kiváltva a lakosság egy részének rosszallását. Megkérdeztük Tóth Lajost is, aki a helybeli Czetz János-iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára, a helybeli RMDSZ elnöke. — A fa gyökérzete nagyon megrongálta lakóházamat, falai megrepedeztek, ezt bárki láthatja. Nem egy ízben kértem személyesen a polgármestert, hogy meg kellene nyesni a fát. Így aztán saját pénzemen elvégeztettem. Tudom, hogy érték, de ezt egyrészt a fa megújítása miatt is tettem. Megjegyzem, én voltam eddig is a fa védelmezője, a helyi érdekszervezet helyezte rá a fémplakettet. A vélemények megoszlanak a faluban. Van, aki nem tartja túlzott csonkításnak. Simon József nyugalmazott tanár megjegyezte: ,,mielőtt csonkításra került a sor, mert védett fa, újólag jelenteni kellett volna az önkormányzatnak!" A csonka hársra fészket rakott az idén egy gólyapár. A haragok csitulnak... Akárcsak más települések (például Kézdicsomortán) esetében, Gidófalván is megoszlanak a vélemények arról, hogy a gyülekezeti ház és magánházak közvetlen közelében ravatalozót akarnak építeni. Túl azon, hogy kinek kellene ezt pénzelnie — az egyháznak, az önkormányzatnak avagy közösen —, a környékbeliek szerint annak a temetőben lenne a helye. Tiszteletes Elekes Tibor református lelkipásztor és Zsigmond Csaba egyházgondnok elmondta, hogy most intézik a ravatalozó papírformaságait. Az önkormányzat nyitott az egyház irányában, anyagi szempontból segíteni fogják az építését, a polgármester pedig felajánlotta, hogy saját költségén beönteti annak betontalapzatát. A terület, ahová elképzelték, az egyház tulajdona, a környékbeliek ellenvetéséről nincsen tudomásuk. Az egyház igazi nagy gondja a református templom és a harangtorony műemlékegyüttesének tatarozása, részleges restaurálása. A lelkész elmondta, a szakemberek már megkezdték a templom falainak átvizsgálását, és a szúrópróbák során a sepsiszentgyörgyi Rozetta Kft. szakemberei falfestményrészletekre találtak. — A tetemes felújításra nyilván nincs meg az anyagi fedezete az egyháznak, még akkor sem, ha a hívek száma eléri a hétszáz lelket. Pályázni kellene, de mivel a munkálat összértéke nagy, az önrész is próbára teszi a gyülekezet erejét. A bástyából átalakított harangtorony mentése elsőrendű feladat lenne, mert az van nagyobb veszélyben.
