A Monarchia egész területén kötelező módon megünnepelték I. Ferenc József császár esküvőjét. A társadalom minden rétege — köztük a céhek is — kivonult 1854. április 24-én, és éltette a fiatal császári párt.
A Sepsiszentgyörgyi Csizmadia Céhet is értesítették április 22-én a nagy eseményről, amiről jegyzőkönyvet is írtak a következőképpen: „Egész céh gyűlés tartatott inspector Gyárfás Dénes elnöklete alatt: Fölhozván fő céh mester atyánk fia azt a Nemes Céhünk előtt, hogy a dicsően uralkodó első Ferencz Jóseff Cs. K. megházasodása ünnepén ki kell állni céhünknek ünnepélyesen tisztességtétel végett, azon kívöl menyés pénzt adhatna cassajából, miből a felség által megjavalott szegényeket lehetne segíteni. Meg határozzá Nemes Céhünk, hogy fő céh mester atyánk fia a kitűzött napra jártasson körül táblát és hiba nélkül megjelenjen ünnepélyesen köteles mindenki. Pénzt pedig nem tud adni, mivel nincsen most jelenleg, ami kevés pénzecskéje vagyon, az is bélésbőrökbe lévén szorítva."
Az esküvő napján teljes létszámban megjelent a céh, de mivel pénzszűkében voltak, italra már nem telt, hogy éltessék a császári párt. Ezen segített idős Császár Bálint, amit a céh katalógusában így írtak le: „Folyó év 1854. április 24-én midőn felséges uralkodó I. Ferencz Jóseff császárunk nősülése alkalmával ünnepünk tartatott, s annak utána Nemes Céhünk ünnepélyesen ünnepelt volna S. SZ. Györgyi idősb Császár Bálint úr által látván céhünk szép rendtartását minden tekintetben, nevezetesen a temetési alkalomkor — kérvén Nemes Céhünket, hogy lenne olyan kegyes, hogy mikoron eljön az örök végzés szerint halála, tegye meg a Nemes Céhünk a maga tehendőit, és kísérje ki az örök nyugalomba. Nemes Céhünk ajálva magát, hogy szép tisztességesen ki kíséri, sírt ásat, és bé temeti mindeneket ami tehendő lesz meg teszi — igen, azért is, hogy idősb Császár Bálint úrnak néhai édes atyja Császár Sámuel úr Nemes Céhünknek meg szervezője, azon kívül sok számos évig jegyző volt. Jószívvel ajálván magát, hogy mindeneket megteszen a maga idejében. Melyért idősb Császár Bálint úr adott két veder bort a sír ásó társaságnak, melyet együttesen elköltött szép tisztességesen."
Így került borospohár a csizmadiák kezébe, csak az nem derült ki pontosan, hogy melyik császárt ünnepelték, a nősülőt vagy azt az öreg embert, aki temetését éltében megszervezte.
