Egyetlen tartózkodással, csaknem egyhangúlag szavazta meg a szenátus hétfőn az oltástörvény tervezetét. A felsőházi honatyák lényegi módosítás nélkül erősítették meg a kormány által augusztusban elfogadott törvénytervezetet.
Az eredeti tervek szerint a törvény 2018. január elsején lépett volna hatályba, ezt a rendelkezést azonban a szenátus törölte a szövegből. Mint ismert, az egészségügyi hatóságok az oltásmegtagadás büntetésével akarták elejét venni annak, hogy a kanyaróhoz hasonlóan más, felszámoltnak hitt ragályos betegségek okozzanak járványt az országban, de szándékuk heves ellenállásba ütközött az oltások káros mellékhatásaitól tartó, a kanyaró körüli médiakampány mögött gyógyszeripari érdekeket sejtő civil szervezetek részéről. A kidolgozott tervezet végül nem írt elő közvetlen büntetést az oltásmegtagadásért, viszont megbélyegzéssel és kiközösítéssel próbál nyomást gyakorolni a szülőkre.
A törvénytervezet szerint a gyerekek bölcsődei, óvodai vagy iskolai beíratásához oltási bizonylatot kell mellékelni, vagy háziorvosi igazolást arról, ha valamely vakcina beadása ellenjavallt. Amennyiben a gyermek nem kapta meg a korának megfelelő kötelező védőoltások mindegyikét, az oktatási intézménynek és az egészségügyi hatóságoknak egy éven belül gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerek ellenállóvá váljon az oltásprogramban nevesített ragályos betegségekkel szemben.
A szülők (vagy törvényes gyámok) hozzájárulása a gyermek beoltásához alapértelmezett, azok a szülők, akik ezt ellenzik, írásos nyilatkozattal akadályozhatják meg a törvényben megszabott kötelező vakcinák beadását. Magát az oltásmegtagadást nem büntetnék, de tízezer lejes bírságot helyeznek kilátásba azoknak az oltásmegtagadó szülőknek, akik nem vesznek részt a számukra szervezett egészségügyi tanácsadásokon. A megyei oltásügyi bizottságoknak legalább háromhavi rendszerességgel kell „tanácsadást” szervezniük. A törvényről a végső döntést a képviselőház hozza meg.