Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen.
José Manuel Maza döntését azzal indokolta, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a Katalán Köztársaság függetlenségét kinyilvánító javaslatot. Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött október 27-én az alkotmány teljes semmibevételével – hangsúlyozta a katalán kormánytagokról szólva a főügyész. Hozzátette: mivel tisztségükből már felmentették őket, a keresetet velük szemben a spanyol központi büntetőbírósághoz nyújtják be.
A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti az állami főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. Velük szemben a legfelsőbb bíróság folytathat eljárást, mivel ők december 21-ig, az előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak.
José Manuel Maza nyilatkozatából az is kiderült, hogy az érintettekkel szembeni esetleges kényszerintézkedésekről majd a bíróságok döntenek az eljárás során.
Az állami főügyész által ismertetett bűncselekmények közül a lázadás a legsúlyosabb, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés. Lázadás bűncselekménye miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott-tartózkodó képviselőket.
Indulnak a választásokon
A leváltott katalán kormány pártjai indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon a – jelentették be külön-külön tegnap Barcelonában.
Nem félünk a szavazóurnáktól – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője a párt vezetőtestületének ülését követően. Mint mondta, azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot, annak ellenére, hogy a választást törvénytelennek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki. Az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt. A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.
Puigdemont Brüsszelbe utazott
Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott tegnap. Sajtójelentések szerint a leváltott katalán elnök Barcelonából először autóval Marseille-be ment, és onnan repült Brüsszelbe. A flamand közszolgálati televízió névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva. Carles Puigdemont ügyvédekkel és politikai képviselőkkel is találkozik a belga fővárosban.
A Le Soir helyi napilap úgy tudta, Puigdemont a nacionalista Új Flamand Szövetség magas rangú vezetőivel tanácskozik. Joachim Pohlmann, a párt szóvivője azonban ezt később tagadta. Leszögezte: ha az elmozdított elnök az országban is van, az biztos, hogy nem a szövetség meghívására érkezett.
Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a flamand közszolgálati televíziónak azt mondta: Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemont leváltott katalán elnöknek, ha kérelmezné. Francken kijelentését a belga kormány több tagja is helytelenítette. Charles Michel belga miniszterelnök elmondta, hogy a kérdés nincs napirenden, majd hozzátette, ez a megjegyzés csak olaj a tűzre, Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt bölcs dolog, amit az államtitkár mondott. Eközben több belga ellenzéki képviselő is felszólította Michelt, hogy tisztázza kormánya álláspontját az ügyben.
