A kökény (Prunus spinosa, románul porumbar), akárcsak kerti gyümölcseink, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, közeli rokona a szilvának (P.domestica).
Fajneve is jelzi, hogy tövises („spinosa”) ágai vannak, amelyek sűrűn ágaznak el. Illatos, fehér szirmú virágai, rövid nyelű, szórt állású, tojásdad levelei és kék termése van, amelyek a tél idején is a hajtáson maradnak. Csonthéjas termését (ún. „magva”), amely nem válik el a gyümölcs húsától, szeptember és november között, érett termésként szedhetjük. A kökénybokrok erdeink szélein, erdei-mezei utak mentén gyakoriak. Termése savanyú-fanyar íze miatt nyersen nem élvezhető, ezért az első fagyok után érdemes begyűjteni (vagy egy napig „házilag” fagyasszuk a hűtőszekrény fagyasztójában), így az íze már élvezhetőbb lesz. Gyümölcslevet, zselét, likőrt, lekvárt, ecetet készíthetünk belőle. A kökénylé kellemes, üdítő ital. (Fél kg kökényhez másfél liter vizet adunk, többszöri ismétléssel. Ismétlés előtt forraljuk a keletkezett oldatunkat. A megmaradt levet 10–15 dkg cukorral 10 percig főzzük, forrón töltjük az üvegbe.) Vízzel hígítva isszuk, vagy teába, palacsintába, pudinghoz, tejbegrízhez tehetjük ízesítőnek.
A kökény gyógyhatású növény. Drogja a szárított virágja (prunus spinosa flos), termése (prunus spinosa fructus). Virágjában flavonoidok, a termésében cserzőanyagok, festékanyagok, gyümölcssavak, cukor, C-vitamin van. Felhasználásuk: a virág gyenge hashajtó és vizelethajtó. Szárított vagy friss termését a népi használat „vértisztító” teákhoz adja. Ugyanakkor hashajtóként, vese- és hólyagbántalmak esetében, de köhögés ellen is javallja. A gyümölcslevet, lekvárt, bort vagy pálinkát fanyar íze miatt, összehúzó hatásáért vértisztításra, reumatikus fájdalmak ellen is ajánlják. A homeopátiás orvoslás szívgyengeség, fejfájás, a szájüreg, a garat gyulladásos betegségekor öblögetőteaként tartja hasznosnak.
