TÖRVÉNY A PARKOLÓMAFFIA ELLEN. Megszavazta a szenátus azt az ellenzéki törvénytervezetet, amely bűncselekménynek minősítené, és hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná az ingyenes parkolóhelyek elfoglalásáért pénzt követelő, önjelölt parkolóőröket. Az Európa legnagyobb közlekedési dugóiról elhíresült Bukarest utcáin nemcsak haladni nehéz autóval, hanem megállni is. A főváros tele van járdán vagy éppenséggel az úttest közepén parkoló autókkal, a szabálytalanságok felett pedig a közlekedésrendészet is szemet huny, mert képtelen naponta több százezer sofőrt megbírságolni. Parkolóház és elkerített fizetős parkoló a belvárosban alig van, így szabad prédának számít minden olyan aszfaltfelület, ahol elfér egy jármű anélkül, hogy sok másik mozgását akadályozná. A nem létező parkolóhelyek iránti igényben fedezték fel a jelentős bevétellel kecsegtető „piaci rést” az önjelölt parkolóőrök, akik sajátjukként értékesítik az egyébként ingyenes, fel-felszabaduló parkolóhelyeket. A „parkolóőr” általában nem is kér pénzt: a vadászterületén megálló autó körül segítőkészen tüsténkedve adja a sofőr tudtára, hogy jobban teszi, ha önként meghálálja szolgálatait, ha nem akarja megkarcolva találni autóját, amikor visszatér. (MTI)
SZIKLÁT IS LOPNAK. Ismeretlen tettesek kiásták Csíklázárfalva Sárkánykőnek vagy Dinoszauruszkőnek nevezett természeti látványosságát a helyéről, amelyhez hiedelmek, mondák, legendák fűződtek. A szikla nevét a benne található azonosítatlan mélyedésről kapta, amelyet dinoszaurusz lábnyomának vélnek. Bálint-Bálint Lóránt helyi önkormányzati képviselő szerint tudományos kutatás is indult a nyom keletkezésének meghatározása érdekében a Babeş–Bolyai Tudományegyetem földrajz karán, és a Cambridge Egyetem egyik professzorát is kivitték a megtekintésére. A két-három köbméteres, mintegy nyolctonnás andezit szikla a Kisharam vulkáni kúp dél-keleti hegylábánál helyezkedett el, nem lehetett könnyű elszállítani. Eltűnését Szántó János, a helyi közbirtokosság alelnöke, illetve Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője jelentette; a terület gazdája nem tudott róla, és utána sem tett hivatalos lépéseket érte, ezért a községi elöljárók próbálnak a kő nyomára bukkanni. Szántó László polgármester elmondta: utólag jöttek rá, hogy mivel a Sárkánykő a helyiek által büszkén mutogatott természeti érték volt, valamilyen formában be kellett volna venni az önkormányzat természeti kincseinek leltárába. Ez nem történt meg, így nem közvagyon, eljárást elsősorban a területtulajdonos indíthatna a visszaszerzésére. (Székelyhon)