Szinte eltelt egy év a tavalyi választások óta, s a sok naiv szavazó még mindig abban az álomban ringatja magát, hogy a győztes pártok betartják választási ígéreteiket. Nem volt elég 27 év arra, hogy rájöjjenek: a választási kampányban hangoztatott szép, színes ígérethalmaz egy dolog, míg a szürke hétköznapi valóság egészen más, és olyan távoliak egymástól, mint mennyország a pokoltól.
Múlt vasárnap sok helyen időközi választásokat tartottak. Magas Déva várának tövében is volt egy polgármester-választás, mert a régebbit „áldásos” tevékenysége miatt hat évre lecsukták. Déván a választék a város méretével arányosan nagy volt. Egy kivételével csupa harcedzett, pártváltó vándor(jó)madár, akik értik a csíziót. Az egyetlen ártatlan, akinek nem volt semmi politikai múltja, csupán 1500 szavazatot szerzett, mert a választók bizonyosan élhetetlennek tartották. Nekik olyan kellett, akinek van némi gyakorlata, és már ült a politika hűs berkeiben. Azt is rebesgetik, hogy a választók büntették a kormányzó pártok jelöltjeit, és így lett a most éppen kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetségétől a liberálisokhoz átsomfordált Florin Oanceából Déván polgármester. Nálunk is szabály, miszerint a farkas elhullatja szőrét, de a szokását nem (közben mindig talpra esik, mint a macska). A város polgárai látták Florinban az ügyes(kedő) jelöltet, aki már korábban is bizonyított, hiszen véghezvitte azt a szenzációs húzást, hogy az egyik egyetem magiszteri szakán vizsgázni maga helyett sofőrjét küldte. Ebből csak arra tudtak következtetni, hogy csupa olyan okos emberrel veszi magát körül, akik bármikor le tudnak tenni helyette egy egyetemi vizsgát. Lehet, meg is ígérte Déva lakóinak, hogy Kőműves Kelemenként, éjt nappallá téve még nagyobbá teszi a várost. Ilyen ígéretekkel kell vakítani a választót!
Ezt tették a tavalyi választások előtt a most uralgó pártok is. Aztán most sem mondják szemünkbe, hogy nincs pénz az ígéretek betartására, hanem úgy tesznek, mint a rajtakapott hűtlen férj, aki váltig tagad, és a végén türelmét vesztve kérdi feleségétől: te most már nekem hiszel vagy a szemednek?
Az emberek persze nem hisznek annak, amit a kormánytól hallanak az új pénzügyi törvény kapcsán, ezért elégedetlenkednek és ismét utcára vonulnak. A kormány mondja a magáét, hogy 25 százalékos fizetésemelés, de az érintettek csak négyig tudnak számolni, abban is csak kételkedve. Azt is hangoztatják, hogy a magáncégek majd emelik a bruttó fizetéseket, de a munkavállalók ezt is kétlik. Amikor meg a szakszervezeti vezetők aggódnak, hogy a számításuk nem talál a kormányéval, akkor a munkaügyi miniszter, Olgácska kijelenti: tanuljanak meg számolni! Még jó, hogy nem teszi hozzá: rendeljenek maguknak rózsaszínű szemüveget. Pénzügyminiszterünk, Misa Maci elbrummogta nekünk, milyen előnyös az új adótörvénykönyv, de a belőle származó „előnyök” miatt most már a polgármesterek is szeretnék kilőni, mint a túlszaporodott kártékony vérmedvét.
Közben a szociáldemokrata pártvezér, Dragnea is kezdte türelmét veszíteni az állandó magyarázkodásban, a miniszterelnök Mihai Tudose homlokán – mint őszi mélyszántás után – mélyülnek a ráncok. Pedig nem kellene búsulnia még akkor sem, ha netán pártvezére, Dragnea úr nem lesz megelégedve vele, amiért nem képes megoldani a büntető törvénykönyv olyan módosítását, amely alapján megszabadulna felfüggesztett börtönbüntetésétől. Ha leváltják, úgy jár, mint elődje, Sorin Grindeanu, aki akkor kígyót-békát kiabált volt pártja vezéreire, amiért erőszakkal megfosztották időközben megkedvelt játékszerétől, a kormányrúdtól, mostanáig tartalékos kiátkozottként a pálya szélén ücsörgött, végül csak kinevezték a távközlési hatóság elnökévé.
Tudose úrnak is jutna egy magasabbacska polc. Mert nálunk érvényes a politikusmegmaradás törvénye is, miszerint a román politikus nem vész el, csak átalakul.