Szükséges az igazságszolgáltatási törvények – három jogszabály – módosítása, magyarázta pénteki sajtótájékoztatóján Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő, a képviselőház jogi bizottságának tagja. Tegnap módosító javaslatokat nyújtott be, s azt is megjegyezte, nem ért egyet azzal, hogy Romániában ügyészek diktáljanak.
Az igazságszolgáltatási törvénycsomag módosítása három jogszabályt érint: az igazságszolgáltatás működéséről szóló, a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó és a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) működését szabályozó jogszabályt. Utóbbi kapcsán megjegyezte, a bírói tanács esetében azért is nehéz magyar megfelelőt találni, mert csak Romániában létezik olyan kifejezés, illetve testület, amely egyaránt szól az ügyészről és a bíróról is.
A jogi bizottsághoz benyújtott módosítások fontosabb elemei: korhatár nélkül lehet bírói vagy ügyészi továbbképzésre felvételizni, az oktatás két évről négy évre bővül, ezután a gyakornoki státus egy évről kettőre nő, azaz 27 évesen lehet valaki kezdő ügyész vagy bíró. Szintén nagyon fontos, hogy szabályoznák a másik szakmába való átsorolást, eddig húszévi ügyészi munka után bíróként is folytathatta valaki a pályáját (akár a legfelsőbb bíróságon) „úgy, hogy korábban úgy gondolkozott, mindenki gyanús, aki él, és esetleg soha nem vett részt polgári perben”. Eddig elég sokan éltek az efféle átsorolással. Az új változat lehetővé tenné ugyan a változtatást, de úgy, hogy az illető az elejéről kezdje a szakmát. Módosítani kívánnak továbbá a Legfelsőbb Bírói Tanácsban azon, hogy bírói kérdésekben bírók, ügyészi problémákban pedig ügyészek döntsenek. Az ügyészek és a bírák tevékenységével kapcsolatosan lényeges, hogy létrejönne egy igazgatóság, amely az általuk elkövetett bűncselekményeket vizsgálná ki, ez a legfőbb ügyésznek lenne alárendelve. A tervezett változtatások normálisnak tekinthetők, vélekedett a képviselő, ugyanakkor azt is megjegyezte, mások mellett van egy olyan módosító javaslata, miszerint ha felmerül a gyanú, hogy rosszindulatból vagy súlyos vétségből ítéltek el valakit, akkor az ügyészre és a bíróra is legyen alkalmazható a hatalommal való visszaélés fogalma. Fontos változtatás lenne továbbá, hogy azokban a körzetekben, ahol nemzeti kisebbségek élnek, a bírói, ügyészi állásokra versenyvizsgázók közül azokat részesítsék előnyben, akik ismerik az ott élők nyelvét, s e folyamatban a közigazgatásban hatályos 20 százalékos lakossági arányt tekintsék küszöbértéknek.
A Háromszék kérdésére válaszolva Márton Árpád kijelentette, az említett három törvény semmi olyant nem tartalmaz, amely révén a Szociáldemokrata Párt érintett politikusai menthetnék a bőrüket, „az más jogszabályokban van”. Mint fogalmazott, ez a három törvény egy olyan szándékot tartalmaz, amely egy kicsit kivezetné Romániát abból a sodrásból, amelybe egy volt kommunista ügyésznő minisztersége alatt került be, s az igazságszolgáltatást az ügyészek és a titkosszolgálatok uralják. Mindegy, hogy szervezett bűnözésről, terrorizmusról vagy másról van szó, jelenleg nagyon erős az összefonódás a titkosszolgálatok egy része és az ügyészek nagy része között, ez a mély állam. Ez mindazoknak érdeke, akik ezáltal, érdek-összefonódásaik révén saját kezükben tarthatják az országot, vélekedett, megjegyezve, nem mélyült el ebben a témában, saját meglátását közli.
