Mielőtt a tervek bemutatására sor kerülhetett volna, a dizájnhetet támogató Sepsiszentgyörgy önkormányzata nevében felszólaló Sztakics Éva elmondta, a város nagy figyelmet fordított a formatervezésre eddig is, példaként említve, hogy a polgármesteri hivatal gyűléstermét, a Mihai Viteazul teret vagy a felújított Művész mozit dizájnerek álmodták meg, s hasonlóképp formatervezők adják meg a közpénzügyi hivatal belső terének új arculatát is, hátha jobb kedvvel fizetik a város polgárai adójukat – fűzte hozzá az alpolgármester. Ezúttal a közterek szebbé tételére adtak javaslatot a dizájnerek, ötleteik talán meg is fogannak, hiszen a városvezetés vágya, hogy – miként Barcelona vagy Stockholm arculatát meghatározták a formatervezők – Sepsiszentgyörgyöt ilyen szempontból is jegyezzék.
Az idei dizájntábor témája a köztéri installáció és/vagy bútorzat megálmodása volt, különös tekintettel a kihasználatlan terek újjáélesztésére: készült terv a sugásfürdői út mentén levő Csaba-forrás közelében egy medvecsapdára (ami, nevével ellentétben, elsősorban a turistákat kiszolgáló, többrendeltetésű építmény lenne), az Erzsébet parkba szánt randipadra, a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti kis parkban élményösvény kialakítására, ugyanott az egykori kazánház átalakítására fiatalok találkozási helyévé, a Bodok Szálloda előtti szökőkút romjaiból bunker néven közösségi tér létesítésére, valamint egy térkocsmának nevezett moduláris, könnyen összerakható-szétszerelhető pavilonra, mely a főtéri alkalmi rendezvényeken lehetne alkalmazható. Kakukktojásként pedig a dizájntábor résztvevői megrajzolták a csernátoni Haszmann Pál Múzeum szabadtéri információs tábláját is, melyből egy példány már el is készült – ismertette Damokos Csaba a kiállításon bemutatott elképzeléseket.
A dizájnhét következő helyszínén, a Lábas Házban újabb két tárlat várta-várja a látogatókat. Török Réka jelmeztervező a – Damokos Csaba megfogalmazásában – hordható és hordandó ékszereiből mutat be néhány különleges darabot (fotó), egy részüket rendhagyó „modelleken”, másokat Simon Norbert divatfotós megörökítésében. Az ilyen tervezőkért, mint Török Réka, a REKKO brand tulajdonosa, kell megrendezni a dizájnhetet, mert vannak még székelyföldi brandek, de a célunk az, hogy ne csak egy-kettő legyen, hanem minél több – mondta Damokos Csaba a kiállítást megnyitó beszédében.
A dizájnhétbe bekapcsolódott a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodája is, főként a hölgyek szemét gyönyörködtető tárlaton mutatva be az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenikai gyűjteményéből Tordai Hajnal Jászai Mari-díjas jelmeztervező néhány színpadra készült ruháját. A kamarakiállítást megnyitó Turnai Tímea gyűjteményvezető kiemelte, Tordai Hajnal sokrétű munkásságának – a tervezés mellett tanít is – legnagyobb erénye az értékmentés minden időkben; hogy színházi jelmezei időtállóak legyenek, azaz a több száz, akár ezer előadást, de az olykor szélsőséges körülmények közti utaztatást is kibírják, nem sajnálja a fáradtságot Európát bejárni a legkülönlegesebb anyagokért; a tervezésben pedig arra törekszik, hogy viselőjének második bőre legyen a jelmez, s ha az alakjára hiú színész nincs megelégedve, még „nem érzi eléggé szerepét”, hát addig festi-alakítja át azt, amíg mindenki számára megfelelő lesz – erről tanúskodnak a mind csupa karcsú hölgyet mutató jelmezek.