Aki természetjáró, és valamennyire már ismeri is a növényeket, talán az alább következő figyelmeztetést fölöslegesnek tartja. Elolvasnia viszont neki sem árt.
* Óvakodjunk attól, hogy hasonló növényeket összetévesszünk! Egy idős házaspár tavasszal a tervezett főzelék alapanyagául salátaboglárkát szeretett volna gyűjteni. Hiányos ismeretük következményeként a kosarukba az enyhén mérgező kapotnyak került, amelynek levele némileg hasonlít a boglárkáéra.
* Az erdeinkben (sőt, ma már városainkban is) gyakori róka ürülékével sok helyen hátrahagyja a galandférge (Echinococcus multilocularis) petéit. Ezek lárvái a rágcsálókban fejlődnek ki. A róka megeszi az egeret, és benne kifejlődik a féreg. Az ember is lehet köztes gazda. A fertőzés hosszú lappangási idejű, akár tíz év is, amikor már nem lehet segíteni. A fagy nem, csak a kiszárítás (60 Celsius-fokon) pusztítja el a kórokozót.
* Óvjuk a természetet! Védett növényeket nem gyűjthetünk. Ezeket az ún. vörös lista sorolja fel. (Ilyenekről nem írtunk sem ehető, sem gyógynövényként.) A gyűjthető növényekből ne szedjük fel az ott található valamennyi egyedet, mert így jövőre kipusztul.
* Az ajánlott, megfelelő időpontban gyűjtsünk! A levelet fiatal növényekről, a virágokat kinyílásuk előtt, a gyökereket ősszel vagy kora tavasszal, a terméseket érésük után (vagy az első fagyokat követően) gyűjtjük. Esős időben, harmatos kora reggel nedves leveleket műanyag zacskóba ne gyűjtsünk, mert befülled, romlik a minősége. A vesszőkosár a legalkalmasabb erre a célra. A kesztyűről se feledkezzünk meg (csalán!). A kis ásó a gyökerek kiemelését szolgálja.
* Legyen gyűjtési naptárunk, amelyben megtaláljuk a keresett növény legalkalmasabb gyűjtési idejét és élőhelyét.
