A karácsony előtti négy hetet nevezzük így. Az advent szó az adventus Domini latin kifejezésből ered, ami azt jelenti: az úr eljövetele. Az ókorban, amikor az uralkodó meglátogatott egy várost, arra a város méltóképpen felkészült. Időnként még utat is kellett készíteni, hogy a király könnyebben tudja megközelíteni a várost, amelyet megfelelő díszbe öltöztettek. A mi adventünknek is hasonlónak kell lennie. Öltöztessük ünneplőbe a szívünket!
Sokáig nem ünnepelték Jézus születésnapját, hiszen halála és feltámadása az, ami sokkal fontosabb. 330 körül azonban Nagy Konstantin vezetésével úgy döntött az egyház, hogy a pogány Mithras-kultusz helyett Jézus születésének ünnepét kell tenni a téli napforduló környékére, azaz december 25-ére. A karácsonyt a húsvét előttihez hasonló böjti időszak előzte meg. Az V–VI. században még negyvennapos volt ez a böjt, amely a későbbiek folyamán csak négy hétre korlátozódott. VII. Gergely 1075 körül advent első vasárnapját a Szent András napjához legközelebb eső vasárnaphoz igazította.
Az 1611-ben Nagyszombatban tartott zsinaton külön rendelkeztek arról, hogy adventben ne lehessen hangoskodással járó ünnepeket tartani. Esküvők is csak külön püspöki engedéllyel lehettek, de lakodalom nélkül, hogy a böjt valóban az legyen.
Egy évszázaddal később Bod Péter (1712–1769) református lelkipásztor a következőképpen magyarázta az advent jelentését és Jézus négyszeres eljövetelét: „Így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján.”
Bod Péter magyarázata szerint Jézus tehát először akkor jött el, amikor megszületett Betlehemben. Másodszor akkor jön el, amikor mi személyesen is megismerjük Őt, amikor megértjük, hogy értünk, helyettünk halt meg a kereszten. Harmadik találkozásunk akkor lehet vele, amikor meghalunk. Ott lesz velünk, azaz nem leszünk akkor sem egyedül, még ha nem is lesznek mellettünk a szeretteink. És végül eljön ígérete szerint, hogy magához vegye az övéit és ítéljen eleveneket és holtakat. Az adventi gyertyák meggyújtásakor ezekre az eljövetelekre gondolhatunk.
Kompán Zsoltné