Az ellenzéki és szakértői kritikákkal szemben Mihai Tudose kormányfő és pénzügyminisztere, Ionuţ Mişa elszántan védelmezi a tervezetet. A miniszterelnök szerint az előrevetített gazdasági növekedés a borúlátó forgatókönyvet követi, tehát várhatóan jövő év decemberében ennél többről lehet majd beszélni. A pénzügyminiszter által ismertetett sarokszámokat nézve, valamint a szaktárcáknak, intézményeknek juttatott összegek alapján úgy tűnhet, alaptalanok a vádak, a költségvetés igenis jól összeállított, 2018-ban megugranak a bevételek, a kiadásokat és a hiányt is elfogadható szinten lehet tartani, és pár minisztériumot leszámítva mindenki többől gazdálkodhat.
Némi gyanúval mégis élhetünk. A tervezet elfogadásával párhuzamosan a kormány a közszféra költségeinek csökkentését célzó több megszorító intézkedést is elfogadott: a közintézményeknek 10 százalékkal mérsékelniük kell a működési költségeiket a jövő évben, emellett szinte teljes körű létszámstopot hirdettek a be nem töltött állásokra. Január helyett júliusra halasztották a nyugdíjpont 10 százalékkal történő megemelését, illetve gyakorlatilag kizárták, hogy 2018-ban az egészségügynek a nemzeti össztermék hat százaléka jusson. Bárhonnan nézzük ezeket a döntéseket, egyetlen jelző illik rájuk: megszorítóak. Mindeközben pedig lassan nem bírunk a dübörgő gazdaságunkkal, amelynek – a kormánypárt ígéretei szerint – újabb löketet adhatnak a januári adóreformok. Ez utóbbiakról egyébként igen sokaknak az a véleménye, senkinek nem lesz jó, nemcsak a versenyszféra, de a közszféra is megsínyli: bércsökkenés, elbocsátások következnek, a beruházások üteme még inkább visszaesik, hogy csak pár negatív hatást említsünk.
A Tudose-kormány mégis bevételnövekedésről, hatékonyabb behajtásról és hasonlókról beszél. A miként és hogyan továbbra is titok – bár az ügyesen álcázott megszorítások diszkréten utalhatnak arra, hogy mire is számíthatunk a centenárium évében.