Megindította tegnap az Európai Bizottság (EB) az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt, a lépésre reagálva Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kijelentette, hogy Varsó ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió. Ez az első alkalom, hogy az Európai Unió valamely tagállamával szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett eljárást.
Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után tegnap megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül 13 olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság a következő három hónapban javulást tapasztal, kész visszavonni a javaslatot. Az eljárás szempontjából az EB javaslattevő szerepet tölt be, a tagállamok kormányait tömörítő tanács fog majd négyötödös többséggel dönteni arról, hogy fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban.
Timmermans kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. A testület emellett újabb ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket múlt pénteken a lengyel felsőház is megszavazott. Az EB ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást.
Andrzej Duda lengyel államfő este közölte, hogy alá fogja írni a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő két törvényt, amely miatt az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Varsóval szemben. A szóban forgó törvények, amelyeket másodjára maga Duda terjesztett elő, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását. Az államfő tisztességtelennek minősítette a Frans Timmermans által megfogalmazott értékelést, miszerint az új bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Mateusz Morawiecki kormányfő szerint a Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban.
A fejleményeket kommentálva Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) krakkói látogatáson tartózkodó lengyel elnöke kijelentette: az EB döntése annak következménye, hogy a PiS a parlamenti többség birtokában „fölérendeli magát a jognak”. Ez a hozzáállás a gyakorlatban megszünteti a bíróságok függetlenségét – jegyezte meg a politikus, hangot adva azon reményének, hogy a varsói kormány „észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza”.
Budapesten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes példátlannak és elképesztőnek nevezte az EB döntését. Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását. Elfogadhatatlan – folytatta a politikus –, hogy Brüsszel nyomást gyakorol szuverén tagállamokra, és önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat. Igazságtalannak nevezte, hogy a bizottság semmit nem tesz akkor, amikor egyes európai tagállamok nem tartják be az európai szerződéseket, majd „politikai alapon eljárást indít” a lengyel kormány ellen. Ez a kettős mérce tipikus esete, és amit most az Európai Bizottság tesz, az ellentétes az európai értékekkel – jelentette ki a magyar kormányfő helyettese. „A lengyel–magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését” – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a magyar kormány ma és a jövőben is határozottan kiáll Lengyelország mellett, „megvédjük Lengyelországot egy igazságtalan, koncepcionális politikai eljárással szemben”. Az MTI-nek arra a kérdésére, miszerint ez jelentheti-e azt, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak. Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban, amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást.
