Esztendő végén, de van úgy, hogy már két ünnep között számadást szoktunk tenni az eltelt évről. Nincs ez másképpen a székföldi községben, Hidvégen és a hozzá tartozó Nyáraspatakon sem. Túl a jövő esztendőben megjelenő statisztikákon, a hidvégi községvezetés eredményesen zárja az esztendőt. Egy rövid összegzést azonban fontosnak tartott Alexandru Cucu polgármester is. Kérésére vállalkoztunk az ikertelepülés múltjának-jelenének rövid summázására egy kétnyelvű falufüzet formájában. A helybeli idősek otthonában kerestük az ünnep hangulatát.
Csendes, bensőséges ünnep
Így élték meg itt is magyarok és románok a Megváltó születésének ünnepét. A református templomban a szokásos úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentiszteletet tartottak, az iskoláskorú gyerekek és fiatalok pásztorjátékot, ünnepi műsort mutattak be, betanította Orbán Edit tanítónő. A görögkeleti vallású gyerekek a kántor vezetésével karácsonyi énekekkel megkerülték a falut, hirdették a Megváltó születését. Hagyományos ünnepi mise hangzott el az ortodox templomban is – tudtuk meg Ciprian Bugnar görögkeleti lelkésztől, fogadták a gyerekek kolindáját és ünnepi műsorát. Ők az ünnep első napján kapták meg a karácsonyi csomagokat.
– Mi viszonylag sikeres egyházi évet zártunk, ugyanis az elköszönő esztendőben törvényes végzés született arról, hogy a községi földosztó bizottságnak ki kell mérnie és visszajuttatnia egyházközségünknek a visszaigényelt 13,5 hektár földterületet – tájékoztatott Nagy János református lelkipásztor.
Az idősek otthonában
A helybeli református és ortodox lelkészek, valamint a brassói római katolikus segédlelkész ünnepi istentiszteletet és misét tartott a helybeli időskorúak szociális otthonában is. Ragaszkodnak a helybeliek ehhez a hivatalos megnevezéshez, pedig az ott lakók zöme nem haragszik, ha öregotthonnak nevezik az „utolsó állomást”. A könnyebben mozgók közösen minikarácsonyfákat készítettek, hogy az ünnep hangulatát idézhessék. Két ünnep között szinte naponta érkeztek ide gyerek- és felnőttcsoportok, rövid műsorokkal és ajándékokkal kedveskedtek a zömében szépkorú otthonlakóknak, hogy megtapasztalhassák a szeretet ünnepének áldó üzenetét. Eljöttek a környék falvainak küldöttségei, a barcaföldváriak és mások is a szomszéd Brassó megyéből.
Megérett itt is az év végi számadás pillanata. Egy kis statisztikát készítettünk: látogatásunk pillanatában nyolcvanöt lakója volt az otthonnak, s ebben az esztendőben tizenöten hunytak el. Éppen az ebéd utáni csendes pillanatban érkeztünk. Miként azt Camelia Liliana Cucu egységvezető elmondta, 25 üres helyük van, de szinte naponta érkeznek olyanok, akik igénylik szolgáltatásaikat. Van, akit a kényszer irányít Hidvégre, de sajnos van olyan is, akitől egyszerűen csak meg akarnak szabadulni a kedves rokonok.
– Sajnos, munkaerőhiánnyal küszködünk, szociális asszisztensre lenne szükségünk. Ötven személy után járna egy ilyen szakképzett munkás.
Mi két régi ismerősünket kerestük fel. Egyikük a csupán 60 éves Dénes Györgyné Mihály Enikő, az árapataki hagyományos keresztszemesek egykori készítője, kitüntetettje, aki elmondta, hogy férje, a szintén diplomás faragómester elhalt, ő pedig légcsőasztmája, Parkinson-betegsége és depressziója miatt lett az otthon lakója. Sorsával elégedett. Keresztszemeseinek egy részét az erősdi református egyházközségnek ajándékozta, a többivel az otthonban levő szobáját díszítette. A férfirészlegen régi baróti bányász ismerősünkhöz vezetett a lelkiismeret. Jó szerencsét! – köszöntöttük egymást, hiszen e sorok írója is három évtizedig ennél a vállalatnál kereste kenyerét. A 87 éves Bartalis Feri bátyánkat kerestük fel.
– Étvágyam van, hála a Fennvalónak – mondta –, bajaimat nem sorolom.
Azokat a bányarészlegeket sorolta nem kis nosztalgiával, ahol munkáséveit eltöltötte. Sajnálja, hogy az új rendszer elpusztította azt a bányavállalatot, ahol valamikor ezrek keresték a kenyeret.
Kincs, ami van
Hidvég jelenleg zömében agráripari jellegű település, a mezőgazdaság, az intenzív állattenyésztés (tehenészeti farmok, sertéshizlalda) a vezető ágazat, kisebb mértékben képezi a gazdasági élet összetevőjét a malomipar, Csíki bácsi műmalma (fotó) és a különböző kereskedelmi jellegű és szociális szolgáltatások, a bemutatott szociális otthon. Az évszázadok történelmi és építészettörténeti maradványai – kastélyok, kúriák, kultikus építmények, kápolnák és régi típusú családi házak – idegenforgalmi értékekké váltak itt is. A gróf Mikó és Nemes főúri család szellemi és kultúrkincsekkel gazdagította a község és a megye kincsestárát. Legrégibb turisztikai látványossága a falunak az Olt-teraszon trónoló műemlék református templom, 1841-ben épült barokk sisakos harangtornyát messziről látni lehet. A templom 1674-ből származó faragott és díszített, a Nemes- és Pápai-család címereivel ékített kő szószéke a település legrégibb építészeti eleme. Régi, eredetileg középkori templomát földingás és tűzvész pusztította, közelében újat építettek, a mait. A régi templomból maradhatott fenn a mostani templom nyugati és XVI. századinak tartott faragott, félköríves és reneszánsz rozettával díszített kő kapukerete. A templom előterében a Szatmár megyei Börvely község lakossága állíttatott emlékkopját a szomszédos földvári haláltáborban 1944–45 között raboskodott és mártírhalált halt falusfeleinek emlékére. A haláltáborral kapcsolatos állandó jellegű kiállítás előzetes bejelentkezésre a hidvégi templom közelében álló emlékház (egykori kántori lakás) szobáiban tekinthető meg. A két világháború magyar áldozatainak emléktáblája a templomban látható. A temetőben porladozik a Mikó-család címeres sírbolthomlokköve, odébb áll Nagy Sándor (1824–1900) hidvégi református pap, ’48-as honvéd tüzér főhadnagy síremléke. A magyar templom előtti ’48-as emlékkopja Sala Attila helybeli faragómester munkája. A református egyházközség jelenlegi lelkipásztora Nagy János, főgondnoka Bernád István. Épített örökség itt a jelenleg magántulajdonban levő, barokk építészeti elemeket őrző, dupla tetős Mikó-udvarház, a gróf Nemes-család XVIII–XIX. századi klasszicista kastélya a nyugdíjasotthon udvarán. Műemlék a görögkeleti román ortodox templom is. Épült 1821-ben, felújították 1854-ben, 1994-ben és 2014-ben. Jelenlegi belső, freskó típusú falfestményei Vasile Silaghi munkái. Tornya egy 1816-ban öntött cirill betűs, műkincs értékű harangot őriz. A templomkert előterében díszes troica (faragott hármas kereszt) áll, amely a két világháború helybeli román áldozatainak hősi emlékműve. A görögkeleti hitközség lelkésze Ciprian Bugnar, gondnoka Ioan Tampa. A közös temetőben látható a gróf Nemes-család neogótikus kápolnája, amely a jelenlegi római katolikus filia híveinek szertartási helye. Itt készült Liviu Rebreanu Akasztottak erdeje című filmjének egy részlete. Nyáraspatak görögkeleti temploma 1930–31-ben épült Pap Dezső sepsiszentgyörgyi cementgyáros tervei alapján. Védőszentjei Mihály és Gábor szent vajdák, falfestményei Csíki János munkái. A falut erdélyi útja alkalmával 1936-ban meglátogatta a román történész, Nicolae Iorga. A községközponthoz kapcsolódik az 1848. november 30-i hidvégi csata, ahol az osztrákok elleni heves harc kimenetelét Gábor Áron két ágyújának eldördülése döntötte el. Hidvég jeles szülötte volt a politikus, diplomata és emlékiratíró Mikó Ferenc (1585–1636), a politikus és naplóíró Hidvégi Nemes János (1630 k.–1688) és gróf Mikó Miklós (1743–1790) jogász, az erdélyi reform mozgalom egyik jeles képviselője. A település szülötte és nevét előnévként használja a földrajzi utazóként is emlegetett Hidvégi-Üstös Pál. Hidvégi születésű személyként tartja számon a helybeli románság Nicolae Bogdan (1867–1952) tanárt, Miron Creţu (1887–1960) megyei főorvost és Vicenţiu Rauca-Răuceanu (1888–1954) jogászt, Háromszék vármegye interbellumi kormánybiztosát. A községközpontban I–VIII. osztályos iskola és óvoda működik román és magyar anyanyelvű osztályokkal, Nyárasban elemi és délutáni iskola. A település szórványmagyarsága számára az RMDSZ megyei szervezete évente megszervezi a hidvégi magyar napot. A község önkormányzata eredményeket ért el az ikertelepülés infrastruktúrájának kiépítésében. Az utcahálózat 80 százalékát aszfaltburkolat fedi. Kiépült az ivóvíz- és a csatornahálózat is, a sepsiszentgyörgyi, illetve a barcaföldvári hálózatra szándékoznák rákapcsolni. Élénk a hidvégi sportélet – hangsúlyozta annak vezetője, Sala Pál.
A gazdag történelmi múlttal rendelkező község a XIII. századi Székföld (Terra Zek) egyik jellegzetes települése a Barcasági-medence és az Olt-folyosó találkozási övezetében. Az újharmadkori képződményekben a lignit, a kvarchomok és az ásványvíz képezi a legfontosabb hasznosítható ásványi kincset. A lignitet mélyműveléssel, a széles körben felhasznált kvarchomokot pedig külszíni fejtéssel termelték ki Nyáraspatakon, ugyancsak itt palackozták Ţăranca néven a szénsavas ásványvizet is a két világháború közötti időszakban. A nyárasi gazdag kvarchomoktelep és az övezet édesvíztartaléka jelenleg is gazdasági jelentőséggel bír. A kvarchomokból ősemlősleletek – főleg ősorrszavú-maradványok – láttak napvilágot. Ezek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őslénytárában találhatók. Jelentős kincse a községnek a termőtalaj, a lomblevelű erdők övezete, a legelők és kaszálók, az erdő nagyvadjai mint vadászati kincsek és az alakulóban levő halastavak leendő halállománya.
