Koncepció
Az első ismert kriptovaluta, a bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Az elnevezés a fizetőeszközt kezelő, nyílt forráskódú szoftverre és az azzal létrehozott hálózatra is vonatkozik. A koncepció kiindulópontja az volt, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve, a kereskedelmi bankok, illetve maga az állam manipulatív szervezet, ezért a pénzügyeket fel kell szabadítani az ő befolyásuk és hatalmuk alól. Mint ismeretes, a modern készpénz és számlapénz értékét az adja, hogy az állam, illetve a jegybank garantálja ennek az értékét, és általában véve a pénzrendszer működése és stabilitása az állam és a bankok iránti (olykor kényszerű) bizalmon alapul. Ugyanakkor az államok és jegybankjaik hajlamosak visszaélni ezzel a bizalommal, és összevissza manipulálni a pénz mennyiségét, értékét, felhasználhatóságát, miközben a pénz használata amúgy elég költséges és bonyolult dolog, és a legtöbb esetben közvetítőket igényel: bankokat, pénzváltókat stb. Akik szintén tovább manipulálják a rendszert, hajlamosak a csalásra, a kapzsiságuk, a hozzá nem értésük és egy sor „emberi tényező” összessége képes tíz- vagy százmilliók vagyonát eltüntető katasztrófákat okozni. Ilyen volt például a 2008-as válság.
Ennek a kiküszöbölésére Nakamoto megalkotta a virtuális, központi hatalom, manipuláció és közvetítők nélküli pénz tervét, ahol nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat úgynevezett peer-to-peer rendszerben. Ez lett a bitcoin, az első kriptovaluta, ahol a kripto a kriptográfiát, azaz a titkosítást jelenti, amire a rendszer épül.
A virtuális pénz önmagában még nem volt újdonság, ilyenek bőven voltak már korábban is. A nagy dolog az volt, hogy a feltaláló kriptográfiai megoldások beiktatásával megoldotta, hogy ne lehessen hamisítani, illetve többször elkölteni a virtuális pénzt. Ez utóbbi probléma abból adódik, hogy míg egy fizikai ügyletnél készpénz vagy fémpénz cserél gazdát, addig a virtuális tranzakcióknál csak adathalmazok. Ezt a banki világban a számlavezetéssel oldják meg, ám Nakamoto épp ezt a központi elszámolórendszert akarta megkerülni, ezért létrehozta a blokkláncot, amelyben központi elszámolás helyett egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat. Ez alapvetően egy nyilvános pénzügyi nyilvántartás, amely tartalmazza az összes korábbi bitcoinügyletet.
Működés
Anélkül, hogy részleteznénk, nézzük röviden és nagyon vázlatosan, hogyan működik a blokklánc. Amikor valaki megindít egy bitcoinátutalást, akkor a program először titkosítja ennek adatait, majd ezt az információcsomagot kiküldi a bitcoinhálózatba, a hálózatban részt vevő számítógépek ellenőrzik az adatokat, és ha rendben van a csomag, megerősítik: megtörtént a tranzakció. Ezt úgy csinálják, hogy „becsomagolják” a tranzakció információit egy erősen titkosított „blokkba”, és ezeket a blokkokat egymás után, időrendben „láncba” fűzik. Erről a blokkláncról a hálózat minden résztvevője tárol egy másolatot, és minden változtatást automatikusan megkap a rendszer összes gépe. A blokklánc alapján tudják ellenőrizni, hogy melyik számlához (címhez) mennyi pénz tartozik, melyik bitcoin mikor és melyik címek között cserélt gazdát stb.
A láncot úgynevezett bányászok építik: ők a rendszert alkotó gépek, amelyek erőforrásaikat arra használják fel, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket. Ezért cserébe minden egyes blokkért, amelyet ráfűznek a láncra, jutalombitcoinokat kapnak. Így keletkezik az új pénz a rendszerben.
A bitcoint számos erre specializálódott devizatőzsde-weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél online és „offline” kereskedők/szolgáltatók egyaránt elfogadják, számuk napról napra jelentősen nő. Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a bitcoinnak nincs központi kibocsátója, amely az árfolyam-stabilitás vagy egyéb érdekek szerint intervenciót vagy egyéb akciót hajtana végre.
Kritika
A bitcoint folyamatosan számos kritika éri – jogi, gazdasági, technológiai megfontolások alapján egyaránt. A névnélküliség kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosáshoz, zsaroláshoz használható, gyerekpornó és hekkertevékenység fizetsége lehet. A központi árszabályozás hiánya az árfolyamot változékonnyá teszi, a teljes monetáris bázishoz képest alacsony forgalom mellett mozgó ár pedig gyakran hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményezhet. Ezért és a korai használók által birtokolt nagy mennyiségű bitcoin miatt szokták piramisjátékhoz hasonlítani a rendszert.
Aktuális
Az kétségtelen, hogy az idei év legnagyobb pénzügyi sztorija a bitcoin és más, hasonló virtuális fizetőeszközök felfutása. A nyertesek pedig jórészt nem nagy befektetők és különösen nem a szó klasszikus értelmében vett pénzemberek, hanem az állami kontroll nélküli világról ábrándozó „pénzügyi szabadságharcosok”.  Idén nagy gyarapodást hoztak a virtuális pénzek, egy év alatt 15–20-szorosával növekedett az értékük. Ami a bitcoint illeti, a korai beszállók, illetve a legnagyobb játékosok néhány dollárnyi befektetéssel, dollármilliárdokkal egyenértékű bitcoinnal rendelkeznek immár. Hogy ez mennyire reális vagyon, azt egyelőre nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy a kriptovalutáknak, illetve a mögöttük álló technológiáknak tartós és jelentős hatása lesz az életünkre. Az alternatív pénzügyi rendszer értéke ugyanis – bár a bitcoin karácsony előtti zuhanása jelentős volt – hatalmasra nőtt, valóságos aranyláz lett úrrá a piacon. A rendszer valójában mindenki számára elérhető befektetési piac lett, ahol ezerrel megy a spekuláció. A chicagói tőzsdén megindult például a határidős bitcoinkereskedés is, de van már jelzálogbitcoinozás és bitcoinjelzálog is, a spekulánsok jó része hitelből üzletel. A pénzvilág fogaskerekei az extraprofit reménye láttán azonnal beindultak, és manapság már szinte mindennap megjelenik egy új, bitcoinhoz kapcsolódó spekulatív pénzügyi termék.
A pesszimista verzió szerint a pénzvilág megújítása helyett egy klasszikus befektetési lufit sikerült fújni, amely bármelyik pillanatban kipukkadhat, sok milliárd dollárnyi valós vagyont elpusztítva. Másrészt, miközben a pénzvilág központi hatalmának lebontását és a pénzrendszer kvázi demokratizálását akarták elérni, a rendelkezésre álló információk alapján végső soron jelenlegi formájában egy olyan alternatív valóságot sikerült összehozni, ahol továbbra is kevesek kezében összpontosul hatalmas befolyás, és amely a központi hatalom hiánya ellenére vagy éppen a hiány miatt egyáltalán nem stabil. A percenként változó piacon több mint kétezer kriptovalutát tartanak nyilván, teljes tőkepiaci értékük december 18-án már meghaladta a 600 milliárd dollárt, a napi forgalom pedig a 30 milliárdot.
Székely virtuális valuta
Egy székelyföldi csapat arra készül, hogy három hónapon belül piacra dobja az első Kárpát-medencei regionális, blockchainalapú kriptovalutát. A fejlesztéssel már elkészültek, a tervek szerint a korona névre hallgató virtuális érmék elsődleges kibocsátására (Initial Coin Offering) jövő év májusában kerül sor Svájcban. A piaci bevezetéssel egy amerikai csapatot bíztak meg a fejlesztők.