A Kolozs megyei törvényszék egy sor közérdekű információ közzétételére kötelezte elsőfokú ítéletében az RMDSZ-t. A szövetséget az Átlátszó Erdély portál perelte be, miután az elutasította, hogy a gazdálkodására vonatkozó részletes információkat közöljön. A portál azt szerette volna megtudni, mire költötte a szövetség azt a mintegy 28 millió eurónak megfelelő összeget, amelyet az utóbbi hat évben az erdélyi magyar nemzeti közösség képviselőjeként kapott az országos költségvetésből.
A törvényszék arra kötelezte az RMDSZ-t, hogy közölje a tulajdonában álló ingatlanok listáját, valamint azt is, hogy kitől, mikor, mennyiért vásárolta ezeket, közölje a bérelt ingatlanok listáját, valamint azt is, hogy kitől mennyiért bérli ezeket. A törvényszék ítélete szerint a szövetségnek az ingatlanokra fordított karbantartási költségekről is számot kell adnia, valamint arról, hogy 2009 óta milyen képzőművészeti alkotásokat vásárolt, kiktől és mennyiért. Emellett közölnie kell, hogy az utóbbi hat évben a szövetséget képviselő emberek milyen kiszállási díjat számoltak el külföldi utazásaik alkalmával. Az ítélet nem jogerős, a kikézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni ellene.
Egy május végi sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény nem vonatkozik az RMDSZ-re, de a szövetség 2009-ig visszamenőleg nyilvánosságra hozza honlapján a közpénzek elköltésére vonatkozó valamennyi adatot. Ezt követően a szövetség a 2010 és 2016 közötti gazdálkodásáról közölt vázlatos adatokat a honlapján. A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényt egyébként éppen az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselőinek a kezdeményezésére módosította úgy a parlament, hogy az immár egyértelműen vonatkozik a pártokra és a közhasznú civil szervezetekre is. Az RMDSZ ugyan pártként működik, de érdekvédelmi civil szervezetként van bejegyezve.
Az országos költségvetésből a magyar közösségnek nyújtott és az RMDSZ által kezelt támogatás kérdése több mint egy évtizede érzékeny témája az erdélyi magyar közéletnek. Az ellenzéki magyar pártok több rendben azzal vádolták a szövetséget, hogy pártépítésre használja a közösségnek szánt pénzt.
