Munkaügyi kérdések szempontjából igen zavaros év volt a 2017-es, nagyon sok törvénymódosítással, amelyek egy része a munkafelügyelőségek helyzetét bonyolította – hangzott el a hatóság háromszéki székhelyén. Kiderült továbbá, hogy a megyei munkáltatók nagy része betartja a munkaügyi előírásokat (szerződések, nyilvántartások), a kiszabott bírságok magas értéke pedig inkább az idei jogszabály-módosításoknak tudhatók be, mintsem a nagyszámú kihágásnak.
Nem minden törvénymódosítás tekinthető rossznak, így például a napszámosokra, az inasokra vagy a végzős egyetemisták szakmai gyakorlatára vonatkozó előírásokra szükség volt, hiszen az első esetében valamelyest rendet teremtenek a foglalkoztatásuk terén, míg a másik két esetben végre pénzt is látnak ezek a fiatalok a munkájuk után. Hasznos előírás továbbá a társadalombiztosítási hozzájárulás teljes összegének átruházása az alkalmazottra, mivel így elejét lehet venni annak, hogy a munkáltató mulasztása miatt elmaradások halmozódjanak fel – magyarázta Liliana Balmuș főfelügyelő-helyettes. A szakember szerint viszont a munkaügyi törvénykönyv módosításai már gondokat okoztak és okozhatnak a továbbiakban, egyes előírásokat ugyanis körülményes vagy szinte lehetetlen betartani. „Adott foglalkoztatási ágazatokban a jelenléti napló vezetése szinte lehetetlen, mivel a munkavégzés időtartama nem felel meg a klasszikus nyolcórásnak. Itt igyekszünk rugalmasabban kezelni a helyzetet. Emellett az az előírás, amely szerint a munkáltató köteles az egyéni munkaszerződések egy példányát mind a székhelyen, mind a munkapontokon, képviseleteknél megőrizni, számos adatvédelmi és biztonsági kérdést vet fel” – sorolta Balmuș.
A felügyelő továbbá beszámolt arról: noha üdvözlendő, hogy a munkatörvénykönyvből kiiktatták a munkaviszonyok esetében a bűncselekményeket, a bírságok viszont igen magasak: 10 és 20 ezer lej között váltakoznak. A háromszéki felügyelőség összesen 413 ezer lej értékben bírságolt idén (332 kihágás, 78 bírság), ebből nagyjából 105 ezer lejt hajtottak be, a többit a munkáltatók megtámadták a bíróságon, az ítélőszékek pedig figyelmeztetésre enyhítették a hatósági döntést. A leggyakrabban tapasztalt szabálytalanság a törvénytelen munkavállalás volt, 24 személyt azonosítottak, akik egyéni munkaszerződés nélkül dolgoztak. A kiszabott bírságok teljes összege elérte a 290 ezer lejt. A nyilvántartások vonatkozásában tapasztalt hiányosságok miatt 36 ezer lejre büntettek, az ellenőrzött 692 munkáltatóból 134-et róttak meg vagy bírságoltak. Az ellenőrzések kapcsán Balmuș elmondta: a törvény értelmében a felügyelők akár a tevékenység időszakos leállítását is elrendelhetik adott munkáltatónál a tapasztalt rendellenességek miatt, de ez számukra igen veszélyes terep, mivel az illető vállalat vagy intézmény kártérítési eljárást indíthat az emberük ellen, és amennyiben győztesen kerül ki a perből, kérdés, hogy 1700 lej havi fizetésből ezt hogyan fizeti majd ki az illető. Balmuș hangsúlyozta: más közintézményekkel ellentétben az általuk képviselt intézményben nem volt béremelés.
A főfelügyelő arról is beszámolt, hogy kétszáz panasz érkezett hozzájuk az év folyamán olyan munkavállalóktól, akik vagy a bérezéssel, vagy más juttatásokkal, illetve a munkakörülményekkel voltak elégedetlenek, de kaptak jelzéseket törvénytelen foglalkoztatásról is. Ezek egy része amiatt problémás, hogy az érintettek a munkaviszony megszűnése után keresték meg a hatóságot.
