Többoldalas beadvánnyal fordult a megyei önkormányzathoz, a prefektúrához, az Út és Híd Rt. vezetőtanácsához és részvényesi közgyűléséhez (AGA) a szakszervezet, az utászok megyei szövetsége és két műszaki igazgató. Számos törvénytelenségre, összeférhetetlenségekre, kisebb-nagyobb rendellenességekre hívják fel a figyelmet.

A történet kezdete tavaly év elejére nyúlik vissza, amikor a megyei tanács új vezérigazgatót, új vezetőtanácsi és részvényesközgyűlési tagokat nevezett ki a vállalathoz. Kicsi József, aki addig önkormányzati képviselő volt, átvehette a cég irányítását, a tulajdonost a közgyűlésben Kiss Tibor, Fejér László Ödön és Nagy Lajos képviseli, előbbiek tanácstagok, utóbbi pedig tagja a vezetőtanácsnak is, mellette Tartán László vállalkozó kapott helyet a testületben. Mindannyian magánvállalkozók, legalább egy, ám általában több cégben tulajdonosok, vezetők. Tavaly ősszel az addig öt taggal működő vezetőtanácsot átalakították, törvénytelenségre hivatkozva kiebrudalták a vállalat két műszaki igazgatóját, Virgil Braescut és Varga Ferencet, és kialakult egy zárt klikk, melynek döntéseiről esetleg szóban értesültek az alkalmazottak, a szakszervezet. Két és fél évvel ezelőtt már okozott botrányt a vállalat átszervezési, eladási szándéka, most ismét lábra kelt a szóbeszéd, és a gyanakvó hangulat, a kommunikációhiány táplálja azt. A helyzet tisztázása végett döntött a szakszervezet a tiltakozás mellett.

Tiltakozásra készül a szakszervezet

Múlt csütörtökön összehívta tagjait az érdekvédelmi szervezet, és határozott a következő lépésekről. Egyrészt a fizetésekkel elégedetlenek, az országos ágazati átlagkereset 1003 lej, a háromszéki cégnél az átlagbér 657 lej. A hasonló megyei vállalatoknál az elvégzett munkából befolyt összeg 22—23 százalékát teszi ki a fizetésalap, a Kovászna megyei Út és Híd Rt.-nél ez az arány 17,5 százalék.

,,Velünk ma közölték, hogy ha nem oldódnak meg követeléseik, tiltakozó akciót kezdenek. Beszélgetések voltak, de hivatalos formában mától indulnak a tárgyalások" — tájékoztatott Kicsi József igazgató hétfőn délben. ,,Sajnos, tavalyhoz képest, amikor rengeteg munka és rengeteg pénz volt, idén nehezebben indul ez be. Lehet, év végéig összejön, ám egyelőre csak július közepéig, végéig vannak megkötött szerződéseink. 2007-re a tulajdonos által is jóváhagyott költségvetés-tervezet alapján, no meg a cég számításai szerint nem jön ki nagyobb fizetésemelés, mint 23 százalék. Ha a tulajdonos nem módosítja a költségvetést, akkor más megoldást kell keresnünk, hogy a munkások fizetése nőjön. Ez elérhető a munkatermelékenység növelésével, vagy ha kevesebb munkás közt oszlik ugyanaz a pénz. A szakembereknek kell megtalálniuk a megfelelő megoldást " — fejtegette az igazgató.

A szakszervezet tárgyalási alapja 40 százalék, a 23 százalékot azért is keveslik, mert ebben benne van az év eleji minimálbéremelési arány is, így most reálisan csak átlag 16,5 százalékkal nőnek a bérek, lesz olyan alkalmazott, aki kétszázalékos emelést kap, és olyan is, aki 30—40 százalékosat. A vezetőség nem elégedetlen a bérekkel, hisz amikor sok a munka, az alkalmazottak sokat kereshetnek a túlórákkal. Csakhogy a munkások szerint azért a pénzért keményen meg is dolgoznak, nincs szombatjuk, vasárnapjuk, 10—12 órát gürcölnek a tűző napon.

Hírzárlat

A fizetés csak egy a gondok sorából. A szakszervezet kifogásolja, hogy bár a szakszervezeti törvény kötelezővé teszi, nem hívják őket meg a vezetőtanácsi ülésekre, nem tájékoztatják az ott hozott döntésekről, írásban benyújtott kéréseik válasz nélkül maradnak. Máthé István szakszervezeti vezető elismeri, gyakran beszélget az igazgatóval, ám úgy véli, a kimondott szó elszáll, az írott dokumentumoknak van csak érvényük. Amúgy egyet mondanak és mást csinálnak — állítják többen is a vállalatnál.

Tavaly év elején az új vezetőség kinevezésével indult meg az a folyamat, amelynek mára beértek áldatlan gyümölcsei. A szakszervezet már 2006. január végén jelzi a prefektúrának és a részvényesi közgyűlésnek az észlelt visszásságokat. Többek között kifogásolják, hogy a megyei tanács által megbízott személyek önmagukat jelölték a vezetőtanácsba, de már akkor felmerül, hogy a közgyűlés és a vezetőtanács tagjai magáncégek tulajdonosai, részvényesei, vezetői. Ugyanebben a levélben kérik, tájékoztassák az érdekvédelmi szervezetet arról, mekkora jövedelmet kapnak a részvényesmegbízottak, a vezetőtanács tagjai és a cenzorok, mert meglátásuk szerint olyan nagyságrendű pénzekről van szó, amit nem bír meg a cég.

Beadványuk válasz nélkül maradt, ám elindított egy folyamatot, amelynek következtében októberben eltávolították a vezetőtanácsból a két belső szakembert, Varga Ferenc mérnököt és Virgil Braescu almérnököt. ,,Egy munkaügyi ellenőrzés során derült ki az összeférhetetlenség, az 1990/31-es törvény szerint végrehajtó igazgató nem lehet vezetőtanácsi tag" — érvel Kicsi József igazgató. Az érintettek ezt elfogadhatatlannak tartják, szerintük sem a munkaszerződésben, sem a belső rendszabályban nincs végrehajtó igazgatói állás, a munkálatok kivitelezéséért felelős vezetők beosztása kisebb, mint az igazgatóké, éppen ezért 1998-tól mostanáig soha nem merült fel az összeférhetetlenség kérdése. Ugyancsak e törvény szerint vezetőtanácsi tagok voltak egészen tavalyig, amikor kifogást kerestek és találtak eltávolításukra. Varga Ferenc szerint a munkaügy jegyzőkönyvében nem szerepel ilyen kitétel, Kicsi József azonban ezt azzal magyarázza, hogy ha bekerül, visszamenőleg állapították volna meg a szabálysértést, és meg kellett volna téríteniük az évek során felvett juttatást. Senki nem akarta bajba keverni a két érintetett, ezért jártak el ily módon. Az ügyben igazságot találni nehéz, ám tény: az öttagú igazgatótanács ma csak három taggal működik. ,,Erre azért volt szükség, hogy ne tudjunk semmibe beleszólni, nyolc hónapja teljes hírzárlat van" — mondja Varga Ferenc.

Összeférhetetlenségek és furcsa érdekek

S bár ez az összeférhetetlenség kipattant, különös, hogy egész sereg furcsaság fölött szemet hunyt a tulajdonos és a hatóságok. A szakszervezet által múlt héten benyújtott beadvány több visszásságot jelez.

Kiss Tibor részvényesmegbízott önkormányzati képviselő, a szakszervezet szerint vezetőtanácsi tag az Ifcor talajjavító vállalatnál, amely közvetlen konkurense a cégnek. A beadvány szerint tavaly kénytelenek voltak együttműködni az Ifcorral, és egy szeptember 30-i keltezésű, 40 000 új lejről szóló számlát mai napig nem törlesztett az Út és Híd Rt.-nek. Kicsi József szerint valóban tartoznak, de jelenleg is szerződésben vannak a céggel, és jövő hónapban majd előfordulhat, hogy ők tartoznak nekik. ,,A számvevőszék is ellenőrizte, és elfogadták a kompenzációról szóló érvelést" — mondja az igazgató. Kiss Tibor azt állítja, nincs köze az Ifcorhoz, lehet, ez papíron így van, ám furcsa módon mindenki (beszélgetőtársaink egyértelműen) összeköti nevével a vállalatot.

Fejér László Ödön esetében azt kifogásolják, hogy az általa vezetett Carpatgraf nyomda területén igazgatói utasításra a kezdeti árajánlatnál olcsóbban kellett elvégezniük a munkálatokat. Az igazgató szerint nem dolgoztak olcsóbban, de szakembereknek kell ezt ellenőrizni.

Nagy Lajos nemcsak részvényesmegbízott, de vezetőtanácsi tag is, így ő önmagát vizsgáztatta és nevezte ki a posztra, majd később ugyancsak saját munkáját ellenőrzi — a beadvány szerint ez az egyik legszembetűnőbb összeférhetetlenség, Nagy két jelentős fizetést vesz fel a cégtől.

Kicsi József esetében több, tulajdonában levő céget emlegetnek (a borvízpalackozó Favorit Rt.-nek ő a vezetője is), és kitérnek arra, az ágazati kollektív munkaszerződés tételesen tiltja, hogy ,,az állami tulajdonban levő vállalatoknál vezető funkciót töltsenek be olyanok, akik tulajdonosai vagy alkalmazottai magáncégeknek, függetlenül ezek tevékenységi területétől". Kicsi József állítja, nincs szó összeférhetetlenségről, a jogszabályok csak konkurens cégek esetében tiltják ezt. ,,Egyik főrészvényese vagyok a Favoritnak, de ez a cég nem konkurense az útügynek. Én ásványvizet számlán nem adtam el az útügynek, és utat sem javíttattam a Favoritnál. A másik említett két cég esetében: a Tro-Fánál a Favoritnak van részvénye, a Trio-Impexhez semmi közöm nincs."

Tartán László, a vezetőtanács harmadik tagja ugyancsak furcsa eset, a nevéhez kapcsolódó Windoors Kft. résztulajdonosa, mely építéssel, útépítéssel foglalkozik, egyebek mellett ők a kőröspataki bányabezárás kivitelezői is, tehát ez a cég konkurense az Út és Híd Rt.-nek, de tavaly összetett és sokoldalú volt viszonyuk, munkálatokat vettek át a Windoorstól alvállalkozásban. A beadvány egy 2006. novemberi szerződést említ, elvégezték a munkát, de ellenértékét máig nem térítették meg. ,,Jelenleg is van szerződésünk a Windoors-szal. Árajánlatot kértek az ANL-s (állami lakásügynökség által épített — szerk. megj.) tömbházak körüli járda, út kialakítására, és elfogadták javaslatunkat. Én ezt normálisnak tartom, pityipalkónak is elvégezzük a munkát, ha ezt kéri, mert pénzt ad érte, és ezáltal munkát biztosítunk embereinknek" — mondja Kicsi József.

Kit szolgál a magánosítás?

A legnagyobb és legsúlyosabb kérdés a vállalat jövőjével kapcsolatos. Az alkalmazottak félnek attól, hogy a céget feldarabolják, és eladják. Ez az út járhatatlan szerintük, országosan több helyen bebizonyosodott, hogy a szétdarabolás csődhöz vezet.

Kicsi József szerint véletlen félreértésekből indultak el a pletykák, szó sincs ilyesmiről, majd a beszélgetésből kiderül, a megyei önkormányzatnak mégis vannak tervei, megtartaná az útügy székházát, a terület bizonyos részét és néhány gépet, a tanácsnál működő többalkalmazottas útosztályt költöztetné ide, és létrehozna egy útfelügyelő, -karbantartó céget. Kicsi József elmondása szerint az ötletről tárgyaltak, ám egyelőre tervek szintjén, az önkormányzat gazdasági vezetője már kifejtette, a szeptember elsejei költségvetés-kiegészítés előtt ez lehetetlen, mert anyagi alapokat kell teremteni az új vállalkozásnak. ,,Ettől a költségvetéstől függ majd, hogy mekkora lesz ez a részleg, hány emberrel, géppel, mekkora területen működik. A megyei tanács meg akar valamennyit tartani saját vagyonából. Én ebben semmi kivetnivalót nem látok" — hangsúlyozza az igazgató, de leszögezi, erről még döntés nem született, esetleg a júniusi tanácsülésen kerül napirendre.

A dolog visszássága azonban, hogy az új útfelügyelő osztály — cég — éves költségvetését 14—20 milliárdra becsülik, a megyei önkormányzat az Út és Híd Rt.-nek legtöbb kétmilliárd lejt fizetett ezekre a munkálatokra egy esztendőben. ,,Szakmai szempontból nem veszik figyelembe véleményünket, hiába próbáljuk mondani mi, hogy lenne jobb. Tudjuk jól, a felosztás nem vezet sehová, élő példa erre a Hargita megyei eset. Mindig a rosszat cselekedjük először, aztán fogjuk a fejünket, mint a székely bácsi, hogy bár meggondoltuk volna. Az országos tapasztalat mutatja, egy ilyen felügyelő, karbantartó iroda fenntartása felemésztene 15—20 milliárd lejt, ha gépeket, embereket akarnak odatenni, ennyibe kerülne. Honnan ennyi pénz, amikor a megyei tanács jelen pillanatban a 260 kilométer megyei út javítására, karbantartására az Út és Híd Rt.-nek évi 10 milliárd lejes költőpénzt biztosít? Az az iroda annak a munkának egy részét végezné, amelyet jelenleg mi, de tönkretennék ezt a céget, amely minden évben jelentős profitot (kb. nyolcmilliárd lejt) adott le a megyei tanácsnak. Utána következne a privatizálás, amely a jelzések szerint lehet majd érdekprivatizáció is. Az pedig egyértelműen a konkurens cégeket szolgálja" — véli Virgil Braescu. A megyei útjavítások 65 százalékát végzi az Út és Híd Rt., tavaly ez az arány még 70 százalék volt. A községi utak esetében a munkálatok 40 százalékát bízzák rájuk, a többi esetben a három konkurens megyei útjavító vagy szomszéd megyékből érkező cégek nyerik meg a pályázatot. ,,Nem vagyunk a magánosítás ellen, de történjék tisztességesen. Az nem megoldás, amiről már volt szó korábban is, hogy öt helyi cég összeáll, és darabonként megveszi. Hirdessék meg nemzetközi liciten. Érdeklődés biztosan lenne, de ha elveszik az épületet, a területeket és a gépek egy részét, ócskavastelepet komoly befektető nem akar majd megvásárolni" — mondja Varga és Braescu egymás szavába vágva.

Vizsgálódik, majd dönt a tulajdonos

Aggodalom és panaszáradat, melyeknek valós alapot adnak a jelzett összeférhetetlenségek, az egyelőre pletykaszinten ismert, szűk körű érdekcsoportokban zajló kombinációk. A tulajdonos megyei önkormányzat keddi ülésén arról döntött volna, hogy háromtagúra szűkíti az igazgatótanácsot, ,,ennyien is elvégezhetik a munkát" indoklással. A szakszervezet folyamodványa miatt azonban elhalasztották a döntést. Demeter János elnök felszólította az érintetteket: 48 órán belül cáfolják vagy ismerjék el az ellenük felhozott vádakat, és a tanács létrehozott egy háromtagú bizottságot, amely elemzi a jelzett törvénytelenségeket és összeférhetetlenségeket. ,,Egyelőre szó sincs a cég szétdarabolásáról, eladásáról. Erről majd a tanácsnak kell döntenie, várhatóan a következő hónapokban tárgyalunk róla" — mondta Demeter. Ez tehát a hivatalos verzió, ám minden jel azt mutatja, a hátsó boszorkánykonyhákban rotyog már a néhány üzletember, gazdasági érdekcsoport javát szolgáló kotyvalék.