A parlament két háza december 22-én együttes ülésen fogadta el az idei állami költségvetést, ami 5,5 százalékos gazdasági növekedésre, 3,1 százalékos éves inflációra, 4,55 lej/eurós átlagárfolyamra és 2614 lejes nettó átlagbérre épít. A tervezetet 255-en szavazták meg, 95-en pedig ellene voksoltak.
A kormány közleménye szerint a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,97 százalékára rúg, ami a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöb alatt marad. A költségvetés bevételei elérik a 287,5 milliárd lejt, ami 30,9 milliárd lejjel meghaladja a 2017-es szintet, és ez lesz az első alkalom, amikor Románia büdzséje meghaladja a 200 milliárd lejt – tudatja ugyanaz a dokumentum. A 30,9 milliárd lejes többletbevételből 21,1 milliárd lej az egészségügyi költségvetésbe megy, ami 17 százalékos növekedés 2017-hez képest, miközben a tanügy büdzséje 16 százalékkal, a beruházásokra kiutalt összeg pedig 42 százalékkal gyarapodik.
A tervezet vitája során a két ház költségvetési bizottságai 5,8 millió lejt lefaragtak a személyzettel járó kiadásokból, és 350 millió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjába, amit a honatyák korábban kiürítettek, hogy növelhessék bizonyos intézmények költségvetését.
Az állami költségvetési tervezettel egy napon a 2018-as évi társadalombiztosítási költségvetést is elfogadta a parlament. Ionuţ Mişa pénzügyminiszter akkor azt mondta: nincs pénz arra, hogy a nyugdíjakat már január elsejétől emeljék, így az intézkedés július elsején lép hatályba.
Romániának hiteles és kiegyensúlyozott költségvetésre van szüksége, hogy eleget tudjon tenni a gazdasági kihívásoknak – szögezi le az államelnöki hivatal közleménye. Klaus Iohannis államfő úgy véli: az országnak következetesen kell biztosítania a makrogazdasági stabilitást, valamint a költségvetés kiszámíthatóságát és fenntarthatóságát. Iohannis szerint „Romániának el kell kerülnie a fenntarthatatlan gazdasági növekedés csapdáját, amikor a növekedés a fogyasztáson, az államháztartási hiány és az államadósság növelésén alapszik”.
Megállapította: a büdzsé tervezésénél a kormány és a parlament figyelmen kívül hagyta az Európai Bizottság javaslatait, miszerint minden évben csökkenjen 0,5 százalékkal az államháztartási hiány. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy miközben rekordütemű gazdasági növekedést regisztrálnak, gondok és bizonytalanságok merülnek fel az államháztartási hiány 3 százalékon tartásával. Iohannis szerint az Európai Unió tagállamai közül Románia tér el legnagyobb mértékben a vállalt strukturális hiánytól, ami azt vetíti előre, hogy a következő években Bukarestnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy visszatérjen a fegyelmezett költségvetési és adópolitikához. „A 2018-as költségvetés elmulasztja megtenni ezt az irányváltást, amit a kormány a 2018–2020-as időszakra szóló gazdasági stratégiájában vállalt” – állapította meg.
Iohannis túl optimistának nevezte a kormány várakozását a költségvetési bevételek növekedéséről, hiszen 2017-ben a vártnál nagyobb gazdasági növekedés mellett is a reméltnél alacsonyabb szinten maradtak. Mint mondta, a kormánynak jelentősen kellene javítania az adóbehajtást, hiszen jelenleg az EU-tagállamok közül Romániában az egyik legalacsonyabb a költségvetési bevételek GDP-arányos szintje. Arra is figyelmeztetett: ha a kormány az idén is feláldozza a közberuházásokat egyéb kiadásokért, alá fogja aknázni Románia gazdasági fejlődését, ezért fontos, hogy a beruházások ne maradjanak papíron, a rájuk szánt pénzt pedig ne csoportosítsák át az év folyamán egyéb célokra.