„Úgy értékeljük, hogy a közös nyilatkozat utólagos meg­erősítése a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet december 22-i beterjesztésének, hiszen ez a tervezet felel meg a mindhárom párt által elfogadott kritériumoknak” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közleményben.
Az SZNT ugyanakkor köszönetet mondott Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak az együttműködést elősegítő közvetítő munkájáért, amellyel hosszú egyeztető tárgyalások során a konszenzust megteremtette. „Meggyőződésünk, hogy ez a közös nyilatkozat az együttműködés alapja lehet a harmadszor beterjesztett autonómiastatútum hazai és nemzetközi fenntartásában, olyan lépések megszervezésében, amelyek a párbeszédet mozdítják elő a romániai magyar nemzeti közösség és a többség között” – áll az SZNT közleményében.
 Izsák Balázs az MTI-nek nyilatkozva felsorolta az SZNT székelyföldi autonómiatervezetének azokat a kritériumait, amelyek meglátása szerint a hárompárti nyilatkozatban megerősítést nyertek. Ezek szerint a romániai magyar politikai szervezetek is immár a történelmi Székelyföld határai között képzelik el a területi autonómiát, elfogadják, hogy ez a székely székekre épüljön, ragaszkodnak ahhoz, hogy az autonóm Székelyföld hivatalos nyelve legyen a magyar, ragaszkodnak az autonómia törvényhozási és végrehajtási jogköreihez, valamint ahhoz, hogy vezetőit általános és titkos választásokon válasszák meg.
 A felsorolt kritériumok közül korábban a Székelyföld határairól volt élénk vita a felek között. Míg az SZNT a történelmi Székelyföld határaihoz ragaszkodott, az RMDSZ és az MPP közös tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye társulásával hozta volna létre a Székelyföld régiót. A romániai megyék 1968-as kialakításakor e három megyéhez olyan területek is kerültek, amelyek soha nem voltak Székelyföld részei, és román többségűek.