A tiltott önrendelkezés

2018. január 10., szerda, Máról holnapra
Mózes László

Tömegesen horkannak fel a romániai politikusok az RMDSZ, az MPP és az EMNP vezetői által aláírt autonómianyilatkozat kapcsán.

 

Bár a dokumentum kissé vérszegény – jól tükrözi, hogy az autonómia fogalma nem pontosan meghatározott, így a magyar közösség tagjai is azt értenek alatta, ami éppen szívüknek kedves –, egy ilyen helyzetet nem hagynak kihasználatlanul a nacionalizmussal szívesen kacérkodó honatyák és elemzők. Az alaphangot Liviu Dragnea adta meg, kérdésre válaszolva ugyanis azt mondta: az autonómia alkotmányellenes, elfogadhatatlan, és nem lehet alku tárgya. A szorongatott helyzetben lévő szociáldemokrata pártelnök vélhetően az őt támogató erdélyi vörös bárók kegyeit is keresi, ugyanis az alakulaton belüli csatározásokban ereje gyengülni látszik.
A hangoskodók sorába az elsők között állt be Ludovic Orban, a nemzeti liberálisok vezére is, aki  szintén az alaptörvényre hivatkozva utasította el a nyilatkozatot, ismételvén az örök tételt: az ország egységes és oszthatatlan nemzetállam. De szintén hozta formáját Traian Băsescu hűséges csatlósa, Eugen Tomac képviselő, aki durva provokációnak minősítette a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát, noha – Tomac szerint – a román állam mindig megértéssel fordult a kisebbségek felé. Az elemzők közül Cosmin Guşă, a Realitatea hírtelevízió tulajdonosának gondolatai emelkednek ki: szavai szerint a magyar pártok tudatosan szítanak társadalmi feszültséget a centenárium évében, akcióikat a budapesti kormány hangolja össze.
Legbeszédesebb azonban egy alig ismert, Botoşani megyei szociáldemokrata képviselő elképzelése: Răzvan Rotaru ugyanis népszavazással zárná le az autonómia témakörét, végérvényesen. Javasolja, hogy az államfő írjon ki egy referendumot, amelyen az alábbi kérdésre adhatnának határozott választ: „egyetért-e a Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárok területi, helyi, illetve kulturális autonómiájával?” A populista, a névtelenségből kiemelkedni kívánó honatya arra alapozna,  hogy a centenárium évében a kellőképpen felingereltek örömmel söpörnék le az asztalról az önrendelkezés kérdését, ám ezt népszavazásig fokozni beteges elképzelés.
Az autonómianyilatkozat ily módon történő elutasítása valójában nem váratlan, hiszen a többségi nemzet politikai képviseletének következetes, konok álláspontjára utal, s jól tükrözi a kisebbségek iránti tolerancia hiányát. Már a megértési készség is hiányzik, szinte alig érhető tetten a másik fél szempontjainak megismerési szándéka. Hiszen a nagy többség nem a mítoszromboló román történész, Lucian Boia nézeteivel azonosul (aki szerint a magyarokat nem lehet arra kötelezni, hogy örüljenek Trianonnak), hanem Nicolae Ceauşescu elvtárs nemzetállami téziseivel, miszerint Romániában a kisebbségi kérdést egyszer s mindenkorra megoldották. Ma ráadásul még azt is üzenik, önrendelkezésről beszélni sem tanácsos, politikai célként emlegetni pedig tilos.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2018-01-10: Belföld - :

Bizakodó a Székely Nemzeti Tanács

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tegnap közleményben üdvözölte az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt közös állásfoglalását az autonómia-elképzelések összehangolására vonatkozóan, és úgy értékelte, hogy a pártok elfogadták az autonómiatervezet alapját képező kritériumokat.
2018-01-10: Közélet - Bokor Gábor:

Mennyit veszítenek az önkormányzatok? (Jövedelemadó-csökkenés)

Alapos számításokba merülve kezdik az évet a háromszéki önkormányzatok, miután január elsejétől tizenhat százalékról tízre mérsékelte a kormány a személyi jövedelemadó mértékét: a bevételi kiesés megállapítása mellett a Tudose-kabinet által ezen a téren javasolt költségvetés-kiegyensúlyozási képlet miatt is fájhat a fejük. Utóbbi szerint a kormány elviekben megtéríti az adócsökkentés miatti kiesést azzal a kiegészítéssel, hogy visszatartja az erre a célra szánt pénzből annak az összegnek a felét, amely az illető önkormányzat számláján mint többlet szerepelt 2016-ban. A rendelkezés hatásairól a városi és községi elöljárókat kérdeztük, első körben az orbai- és sepsiszékieket.