Alapos számításokba merülve kezdik az évet a háromszéki önkormányzatok, miután január elsejétől tizenhat százalékról tízre mérsékelte a kormány a személyi jövedelemadó mértékét: a bevételi kiesés megállapítása mellett a Tudose-kabinet által ezen a téren javasolt költségvetés-kiegyensúlyozási képlet miatt is fájhat a fejük. Utóbbi szerint a kormány elviekben megtéríti az adócsökkentés miatti kiesést azzal a kiegészítéssel, hogy visszatartja az erre a célra szánt pénzből annak az összegnek a felét, amely az illető önkormányzat számláján mint többlet szerepelt 2016-ban. A rendelkezés hatásairól a városi és községi elöljárókat kérdeztük, első körben az orbai- és sepsiszékieket.
Az eddigi számítások szerint az orbaiszéki községek többségét nem érinti a módosítás, kivétel azonban Kovászna és Barátos, ahol jókora hiány miatt főhet a polgármesterek feje. Hasonló cipőben jár Uzon is, Sepsiszék legnagyobb, legdinamikusabban fejlődő községe veszteséggel kezdi az esztendőt.
Ebben az évben Kovásznának kétmillió lejjel kevesebbet oszt vissza a kormány áfából és személyi jövedelemadóból azért, mert 2016-ot költségvetési többlettel zárták. Ezt a többletet lényegében egy uniós pályázat lebonyolításához felvett banki kölcsön adja – kaptuk a rossz hírt Gyerő József polgármestertől. A városvezető hangsúlyozta, meglátása szerint rossz a rendszer, amely szerint előnyt élveznek azok az önkormányzatok, amelyek még működési költségeiket sem tudják biztosítani, viszont semmit nem kapnak az olyan települések, amelyek dolgoznak, megélnek saját lábukon. A kétmillió lejes kiesés a beruházások rovására megy – mondta Gyerő.
Barátoson 800 ezer lejjel kevesebből kell gazdálkodniuk idén. 2016 végén többletük volt, a pénzt pályázati önrészre tették félre, ezért büntetik őket – mondta el érdeklődésünkre Tánczos Szabolcs polgármester. Pénzre pedig szükség van, végéhez közeledik a víz- és csatornarendszer kiépítése, fizetni kell. Pályázatot nyertek a Bibó József Általános Iskola felújítására, százezer lej önrészt kell biztosítaniuk. December 27-én írták alá a finanszírozási szerződést a volt szövetkezeti épület felújítására. A pályázat értelmében utólag kaphatják meg a 70 ezer eurós összbefektetés 95 százalékát, ám addig ki kell fizetniük a kivitelezőt – sorolta a gondokat a polgármester. Ilyent még senki nem látott a községházán, hogy egyetlen lejnyi visszaosztott összeget se kapjon a falu, nem tudják, mit fognak tenni, hogyan vészelik át a Barátosnak óriási pénznek számító 800 ezer lej hiányát – mondta Tánczos.
Uzon községben a polgármesteri hivatal 2016 végén pénzt tett félre a tavalyra tervezett befektetések finanszírozására. Jól gazdálkodtak, ezért büntetik most őket, így hozzávetőlegesen 150 ezer lejjel kevesebbet kapnak az államkasszából áfából és személyi jövedelmi adóból visszaosztott összegként – tudtuk meg Ráduly István polgármestertől. A megvont összeg nem nagy, de így is érvágást jelent a pályázati önrészek tekintetében – mondta a községvezető. Kifejtette: ismét azok jártak jól, akik nem gazdálkodtak megfelelően, ez fokozottan érvényes a déli megyékre. Akik pedig jól gazdálkodtak, azok pofont kaptak, és ezáltal arra ösztönzik őket, hogy „felzárkózzanak” a gyengén teljesítők mellé – hangoztatta.
2016-ban járda-, illetve ravatalozóház építésére különítettek el pénzt Uzonban, a munkálatok még nem kezdődtek el, a járdaépítésre kiírták a versenytárgyalást, a ravatalozóház esetében egyetlen cég jelentkezett, ajánlatát azonbant nem fogadta el a szakbizottság – tudtuk meg Uzon polgármesterétől.
