Egy korábbi írásomban (Történelem bélyegeken – Háromszék, 2017. május 23.) az 1918. november 13-án az antant hatalmak és az Osztrák–Magyar Monarchia között létrejött belgrádi katonai egyezmény Magyarország számára végzetesnek bizonyuló következményei postatörténeti vonatkozásait mutattam be. Jelen írásomban majdnem két évtizedet ugorva a Magyar Posta 1938-as és 1940–41-es, a trianoni Magyarország területi növekedését hirdető filatéliai dokumentumait ismertetem.
A magyar politika, nem törődvén bele az 1920. június 4-ei trianoni diktátum döntéseibe, a két világháború között legfőbb céljának az elszakított területek visszaszerzését tekintette. Ennek lehetősége akkor csillant fel, amikor Németországnak a versailles-i békeszerződés rá vonatkozó határozatait – így a Saar-vidék visszacsatolását, a Rajna-vidék újbóli felfegyverzését – sorra sikerült megmásítania. A több német–magyar és olasz–magyar kormányszinti egyeztetés után létrejött két bécsi döntés értelmében Magyarország 1920-ban elveszített területeiből kapott vissza magyar többségű régiókat. Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés az anyaországhoz csatolta az 1920-ban Csehszlovákiához annektált Felvidék 87 százalékban magyarlakta déli sávját, majd 1939. március 15–18. között feszültségek és ellenkezések dacára Magyarországhoz csatolták a többségében magyarok és ruszinok által lakott Kárpátalját. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés a trianoni diktátum által Romániának ítélt erdélyi és partiumi régiókból mintegy 42 százaléknyi részt juttatott vissza Magyarországnak. 1941 áprilisa Délvidék (Bácska, baranyai háromszög, Muraköz) visszacsatolását valósította meg. Az ily módon visszaszerzett területekkel az ország revíziós törekvései, ha nem is valósultak meg teljesen, de a Kárpát-medence magyar etnikumának többsége újból az anyaország szárnyai alá került.
Ezeknek az eseményeknek a visszhangja megmutatkozott a filatéliában is, mint a népszerűsítési lehetőségek egyik formájában. A Felvidék visszacsatolását hirdette az erre az alkalomra kiadott két értékű Hazatérés bélyegpár (1. kép) és a Felvidék visszacsatolt területén található nagyobb helységek számára készített alkalmi postai bélyegzők az illető város megnevezésével, az 1938-as évszámmal és a VISSZATÉRT felirattal. Ipolyság, Sátoraljaújhely, Komárom, Dunaszerdahely, Rozsnyó, Beregszász, Érsekújvár, Léva, Losonc, Munkács, Rimaszombat, Ungvár és Kassa településnek volt ilyen pecsétje. (2., 3. kép)
Észak-Erdély és Székelyföld visszacsatolását az ez alkalomra kiadott Kelet visszatér feliratú 10 filléres bélyeg (4. kép) és az előbbihez hasonló visszatérési bélyegzők hirdették. Bánffyhunyad, Beszterce, Csíkszereda, Dés, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Máramarossziget, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagykároly, Nagyszalonta, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Szászrégen, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó és Zilah postahivatalai számára készültek bélyegzők, sőt alkalmi levelezőlapok is. (5. kép)
1941 tavaszán, Jugoszlávia német megszállása után néhány nappal a magyar honvédség bevonult Bácskába és Muraközbe. Ezek emlékét egy bélyegpár (az 1939-ben kiadott Templomok forgalmi bélyegsorozat 10 és 20 filléres értékére rányomott Dél visszatér – 6. kép) és a következő helységek számára készített bélyegzők is őrzik: Ada, Apatin, Csáktornya, Kula, Óbecse, Palánka, Szabadka, Újverbász, Újvidék, Zenta és Zombor. (7., 8. kép) A fenti bélyegzőkkel ellátott levelek nemcsak filatéliai érdekességűek, hanem egy politikai aktus fontos dokumentumai is.
József Álmos
