Barót Hol szabad ülésezni?

2018. január 11., csütörtök, Közélet

Barót városi tanácsa az új év első, kedd délutáni tanácsülését is ott tartotta, ahol az óévet búcsúztatta: a polgármesteri hivatal tőszomszédságában, a Gaál Mózes Általános Iskola egyik ülésteremmé átalakított tantermében – szóvá is tették ezt.

  • Az általános iskola Rózsa úti épületének egyik tantermét alakították át gyűlésteremmé
    Az általános iskola Rózsa úti épületének egyik tantermét alakították át gyűlésteremmé

A napirenden szereplő kérdések megvitatását követően Nagy István független tanácstag Lázár-Kiss Barna András polgármestert és Dombi Réka Hildát, a városháza jegyzőjét szólította meg, a volt városvezető szerint helytelen volt, hogy az óév utolsó napjaiban tartott ülést a polgármesteri hivatal címére hívták össze, majd az azzal szomszédos Gaál Mózes Általános Iskola épületében került sor az eseményre. Nagy szerint igencsak kétséges az is – és törvényeket sorolt állítása alátámasztása érdekében –, hogy az oktatási minisztérium engedélye nélkül megváltoztatható egy iskolai terem rendeltetése. Érvelése szerint az épület hiába az önkormányzat tulajdona, a minisztérium nem megkerülhető az ilyen kérdésben, azaz annak beleegyezése nélkül nem tehetik meg, hogy saját céljaikra használják. „Havonta több ezer lejt fizetünk az egyháznak, mert gyermekeinknek nem jut elég hely, a hivatal pedig tantermet vesz el az iskolától – helyes ez?” – szegezte a kérdést a város vezetésének.
A tanácstag felvetésére Lázár-Kiss Barna András csak annyit felelt, hogy az épület a városé, Dombi Réka Hilda azt mondta, ő is csak az utolsó pillanatban értesült, hogy az ülést nem a hivatal épületében, hanem az új teremben tartják, ezért szerepelt az összehívóban a Szabadság utca 2. szerinti cím. A jegyző a gyűlést követően a Háromszéknek azt nyilatkozta, Nagy István a formai hibát szóvá tehette, de tapasztalatából kifolyólag is tudnia kell, a polgármesternek joga van gyűlést összehívni bárhol a városban vagy akár a falvak valamelyikében is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2018-01-11: Élő múlt - :

Település a Fehér árok kútja alatt

Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy népszerűsítsem azt a kicsiny települést, amelyről senki nem ír, mert túl apró és szerény ahhoz, hogy bárki érdeklődését felkeltse. Ez a falu Lisznyópatak, amely mintha az Isten háta mögött volna, Lisznyótól mintegy két kilométerre található egy páratlan szépségű völgyben, egy patak mentén. Egészen felnyúlik a valamikori Sidon Demeter házáig (most a Fauszt családé), az utat szép kaszálók, erdős rétek szegélyezik. Innen könnyen át lehet menni Dobollópatakra, az erdőn át út is vezet oda. Kétoldalt erdős hegygerincek követik, lejtők, legelők, mesés tisztások, amelyek bájával nehéz betelni.
2018-01-11: Közélet - Iochom István:

Mennyit veszítenek az önkormányzatok /2./ (Jövedelemadó-csökkenés )

Alapos számításokba merülve kezdik az évet a háromszéki önkormányzatok, miután január elsejétől tizenhat százalékról tízre mérsékelte a kormány a személyi jövedelemadó mértékét: a bevételi kiesés megállapítása mellett a Tudose-kabinet által ezen a téren javasolt költségvetés-kiegyensúlyozási képlet miatt is fájhat a fejük. Utóbbi szerint a kormány elviekben megtéríti az adócsökkentés miatti kiesést, azzal a kiegészítéssel, hogy visszatartja az erre a célra szánt pénzből annak az összegnek a felét, amely az illető önkormányzat számláján mint többlet szerepelt 2016-ban. A rendelkezés hatásairól a városi és községi elöljárókat kérdeztük, sorozatunk második részében a kézdiszékieket.